Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
politikai magatartásuk alapján mégis valószínűsíthető ellenzéki álláspontja. Őket - a forrásokban megfogható nyilvános állásfoglalás hiányában - „hallgatag ellenzékiként” jelöltem meg. Ehhez a mindenképpen sarkított szempontok szerint összeállított térképhez azonban néhány megjegyzést kell fűznöm. A munka során kiderült, hogy az egy egyén szájából elhangzott megnyilvánulások ritkán tisztán ellenzékiek vagy tisztán kormánypártiak. A véleménynyilvánítások témánként, sőt ülésnaponként változó értelműek lehetnek. Még a legkonzekvensebben ellenzékiek között sem ritkák a kormányzat támogatását jelentő megnyilvánulások. Az adóemelés ellen június-július folyamán számtalanszor felszólaló, a pasquillusok által ellenzéki vezérszónokként ünnepelt Okolicsányi János1269 zempléni követ az újonnan becikkelyezendő szabad királyi városok vitájában, a diéta végén már a kormány álláspontját támogatta, amikor a győri káptalan követeléseinek félretételét javasolta annak érdekében, hogy Győr szabad királyi városi rangját a diéta törvénybe tudja iktatni.1270 A zempléni követ a rendi jogok állhatatos védelmezőjeként állíthatta be magát a rendi közvélemény irányában, amiként utal erre a vármegyéje számára hazavitt országgyűlési naplója is: ebbe a követek bemásoltatták az egyik Okolicsányit dicsőítő ellenzéki szellemű pasquillus szövegét.1271 Noha - amiként a vármegyei követküldésről szóló fejezetben láttuk - az egyes megyék a korábbiakhoz képest határozottabban igyekeztek követeik diétái állásfoglalását befolyásolni az egyre részletesebb követutasításokkal, és a rendszeres írásbeli beszámoltatásuk révén, de a gyakorlatban a követek (politikai értelemben vett) számonkérésének alig találni nyomát. Volt vármegye, amelynek esetében a két követ politikai magatartása igencsak eltért egymástól. Nyitra megye egyik követe, Bacskády Ferenc erőteljesen ellenzéki felszólalásaival tűnt ki,1272 addig Bossányi Imre (a későbbi alországbíró és hétszemélynök) a pasquillusok szerint hallgatagságával inkább a kormányzat támogatóinak táborát erősíthette. Ennek ellenére a vármegyét ellenzékiként soroltam be, mivel kettejük közül Bacskády ellenzéki felszólalásait tartalmazzák a naplók, mégpedig 1269 A diéta vonatkozó pasquillus-irodalmáról átfogóan: Nagy 2013. 70-75. 1270 Szíjártó 2005.176-177. 1271 MNL BAZML SFL IV.2001.m. 6. köt. 72. p. Diarium Diaetae anni 1751. pro Archivo Comitatus Zempleniensis. 1272 Bacskády Ferenc (az ezen a diétán már ítélőmesterként működő Bacskády József nevű testvérével ellentétben) másik fivérével, Pállal együtt végig megmaradt ellenzékinek, még az 1764- 1765. évi diétán is az ellenzéki vezérek közt említik. Pályája — jogtudásának köszönhetően — a professzionalizáció jegyeit mutatja, annak ellenére, hogy főügyészi és főjegyzői tisztét a nyitrai püspök-főispántól kinevezéssel nyerte el. Életrajzát ld. a Személyi adattár című részben. 2SS
