Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
társadalmi struktúrájú Lengyelországban a 17—18. században az országgyűlési követek között túlnyomó többségbe kerültek azok, akik a - szejmbeli képviselőségük mellett - kormányzattól függő hivatalt viseltek vagy éppen mágnások voltak. Mindez a köznemesség politikai mozgalmának gyengülését is jelezte,1228 ellentétben a magyar példával, ahol az egzisztenciális függetlenség megmaradt és a politikai öntudat is erősödött a 18. század folyamán. A „felemelkedettek” közül még megemlíthető, hogy Terstyánszky József Esztergom vármegye világi (főispáni) adminisztrátoraként működött 1765-től. Festetics Pál (a fenti tisztségei mellett) már főnemesként Baranya vármegye főispánságát is megkapta.1229 Ha a vizsgált követek csoportjának közvetlen fiú utódaira tekintünk, akkor érdekes végigkövetni, hogy kik lettek a megyei követek leszármazottai közül olyanok, akik II. József idején elvállalták a rendi közvélemény szemében gyűlölt és megvetendő kerületi biztosi megbízatást. Köztük találjuk az evangélikus Prónay Gábor pesti követ fiát, Lászlót, a honti Majláth József fiát, ifjabb Józsefet és Szent-Iványi Ferenc liptói követ hasonló nevű unokaöccsét.1230 A legrangosabb magyar kitüntetések egyikét, az 1764-ben alapított Szent István-rendet (egy kivételével annak kiskeresztjét) meglepő módon a vármegyei követek közül öten nyerték el, főként politikai pályájuk későbbi szakaszában.1231 Kivételesen magasra ívelt annak az öt vármegyei követnek a pályája, akik életük végén főnemesi címet nyertek: Festetics Pál 1772-ben, Bossányi Imre 1774-ben, Balogh László 1773-ban, Török József 1774-ben grófi, Sághy Mihály 1790-ben bárói címet nyert.1232 Rajtuk kívül figyelmet érdemel még Majláth József honti követ esete - aki korai halála miatt - nem részesülhetett a rangemelésben, de fia, ifjabb Majláth József kerületi főispánként később, 1785-ben grófi címet nyert.1233 a kettős hivatalvállalás megtiltásáról. Erre: MNL NML IV.l.a 52. köt. (1763-1766) 146-170. p. Instructio. Losonc, 1764. június 1. (24. pont) A párhuzamos hivatalvállalások mértékének felderítése az egyes országgyűlések során még várat magára, ezért a megállapításokat a későbbi kutatásoknak kell még alátámasztaniuk. 1228 Bardoch 1985. 116-117. A szerző szerint a 18. századra a követek 96%-a viselt állami tisztséget, ebből 51%-ot magasabb státusú tisztségnek tartott. 1229 Fallenbüchl 1994. 75., 65. A két kinevezés 1765-ben és 1777-ben történt. 1230 Szántay 2005. 375-376., 378. 1231 Gödölle-Pallos 2014. 310-312. Ok voltak: Balogh László, Terstyánszky József, Sághy Mihály, Forray András és Festetics Pál. Utóbbi a kiskeresztet, később a középkeresztet is megkapta. 1232 Szemethy 2014. 315-316. 1233 Szíjártó 2016a. 175. 247
