Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az országgyűlés előzményei és előkészítése
dunántúli, alföldi és északkelet-magyarországi vármegye gyakorlatáról rendelkeztem teljes vagy részleges adatokkal. (Részleges adat alatt azt értem, hogy vagy a követutasítás hiányzik, vagy csak jegyzőkönyvi, esetlegesen szakirodalmi adataim vannak a követek kiküldéséről.)195 Ugyanakkor az Felvidék északnyugati része szinte teljesen kimaradt a vizsgálatból. Következtetéseim tehát nem statisztikai érvényűek, célom e mélyfúrás-jellegű vizsgálattal inkább az eddigi szakirodalmi vélemények források alapján történő árnyalása. A 18. századi vármegyei követküldési gyakorlat jellegzetességei kapcsán a következő témákra igyekszem kitérni: a követek kiküldésére, az instrukció (esetlegesen a pótutasítás) kiadására, a jelentések jellegére, illetve az esetleges követutasítás-összeállító bizottságok összetételére, illetve a követi napidíjakkal kapcsolatos vitákra. Mária Terézia az országgyűlést 1751. április 18-ára hívta össze Pozsonyba. Az 1635. évi 79. törvénycikk szabta meg, hogy a diéta kezdete előtt hat héttel ki kell küldeni a királyi meghívókat. A gyakorlatban a meghívók kihirdetése a vármegyegyűléseken a követek kiküldésével együtt, a legtöbb esetben a törvényt betartva január—február során zajlott le. A királyi meghívólevél 1751-ben, mint már általában a 18. században, két követ kiküldését írta elő. A követek személyéről az 1625. évi 62. törvény rendelkezett úgy, hogy köztudomású birtokos nemest kell a vármegyének a diétára küldenie.196 Ez többnyire érvényesült is, azonban néhány esetben találunk kivételeket alacsonyabb státusú, nem a jómódú középbirtokosok közé tartozó (armalista, taxalista, illetve kisbirtokos) nemesek alkalmazására. A jogtudó birtokos nemesi tisztviselők hiánya miatt a megyék sokszor túltették magukat a törvényes szabályozás betűin. Valószínűleg jogi szaktudása miatt választotta meg Ung vármegye az Ugocsa vármegyei péterfalvai armalista család sarját, Huszty István jogtudóst követévé 1751-ben.197 Az állítás valóságtartalma ugyan erősen megkérdőjelezhető, de Ugocsa vármegye követeiről - utalva alacsony társadalmi státuszukra - azt terjesztették megyebeli ellenlábasaik, hogy a megyében nem is rendelkeznek saját földbirtokkal, csak a főispántól kapott zálogbirtokokkal. Sőt egyikük, Hagara Pál esetében egyenesen jobbágyiparaszti származására is utaltak a denunciálók.198 Baranya megyében a helyi 195 A követutasítás és a követküldés folyamatára a következő megyékből rendelkezem forrásokkal: Baranya, Bihar, Borsod, Csanád, Csongrád, Fejér, Győr, Heves- és Külső-Szolnok, Moson, Nógrád, Sopron, Szabolcs, Tolna, Veszprém, Vas, Zala, Zemplén. Csak a követküldésről vannak információim Arad, Békés, Esztergom, Pest-Pilis-Solt és Szatmár, ill. Ugocsa megyéből. Csak a követutasítást (vagy annak kivonatát) ismerem Komárom, Somogy és Ung megyékből. 196 Degré 2004a. 231-251. és Eckhart 1946. 257. 197 Huszty Istvánra: Szabó 1994. 81., 215-216. és Szirmay 1805.123-125. 198 MNL OL P 1968 1. tétel. Ugocsa megyére vonatkozó iratok (1676-1825) 188-196. föl. Fancsika, 1751. június 29. Ugocsa vármegye által felvett tanúvallatási jegyzőkönyv. 5J
