Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
révén a Darvas családra szálltak.1620 A szerzett birtokokra formált jogigény megszilárdítása megkönnyítette a családalapítást. Darvas (II.) János és Kürtössy Borbála 1587. december 17-én nyert adományt a Zólyom megyei Závada falu egészére és a Nagyrét nevű község egy részére, illetve a Nógrád megyei Nagykürtösön fekvő curiára az itteni részjószággal együtt, továbbá a kiskéri (Terény melletti) pusztarészre. A birtokba iktatást (statuariotj 1588. november 10-én a garamszentbenedeki bencés konvent végezte el.1621 Darvas János és családja Nagyréten épült kúriájában élt egészen addig, amíg a családfőt „a Török életétűi meg nem fosztotta”. Mindenesetre a család nemesi előnévként felvette Nagyrét falu nevét is.1622 A három Darvas leszármazott közül Mihály örökölte a későbbi névadó nagyréti kúriát, a többi birtokon: Závadán, Nagykürtösön, a kiskéri és kisszelei portiókon a leányági örökösökkel (Mihály leánytestvéreivel, Zsuzsannával és Annával, illetve férjükkel) kellett egyenlően megosztoznia. Az újonnan megszerzett Ipolynagykérben lévő birtokrészüket zálogba adták.1623 A család házassági kapcsolatai arra mutatnak, hogy egyre inkább beilleszkedtek a nógrádi jómódú birtokos köznemesség társadalmába: a családtagok gyakran választottak párt az alispánokat, országgyűlési követeket és szolgabírákat adó családokból (Ráday, Libercsey, Földváry, Gyürky, Mocsáry, Szilassy, Fáy). Ilyen „jó házasságinak tűnik a már említett Ráday Zsuzsanna és Libertsey Mihály vagy Darvas III. János és Ráday Ilona házassága. Utóbbiak tették le a későbbi családi vagyon és birtokállomány alapjait.1624 Fiuk, a 17. század második felében élt Darvas (IV.) János mindkét házassága jelzi a tudatos házassági politikát: első felesége Gyürky Julianna, második Földváry Ilona volt. Az utóbbi házasságból származott a családtörténeti és gazdasági feljegyzések írója, Darvas (V.) János, illetve Mihály és (I.) Ferenc.162S A három fivér II. Rákóczi Ferenc államának szolgálatában tűnt ki a megye köznemességéből. Darvas János már a szabadságharc kezdetén részt vett a kuruc állam gazdasági ügyeinek intézésében: 1703-1704-ben füleki és szécsényi 1620 MNL OL P 1012 „1737. N. Réti Darvasjános jegyzései a maradék utasítására”. 40. föl. 1621 Uo. 44. föl. 1622 A régi szakirodalom tévedése, hogy a nagyréti adományt 1614-ben nyerte el a család, noha - mint láttuk - ez már jóval korábban megtörtént. Erre: Reiszig 1911. 594. 1623 MNL OL P 1012 „1737. N. Réti Darvasjános jegyzései a maradék utasítására”. 45. föl. 1624 Darvas III. János (1615-1672) Nógrád vármegye esküdt ülnöke, majd 1649-ben helyettes szolgabírája, 1652-1662 között szolgabírája, egyben a szécsényi seregszék külső tagja 1659 és 1661 között. 1665-ben jelölik alispánnak, de végül nem választották meg. Felesége, Ráday Ilona révén ő alapozta meg a család Pest, Nógrád és Heves megyei birtokállományát sógorával, Ráday Gáspárral együtt. Erre: Szabó 2010.285-286. 1625 MNL OL P 1012 „1737. N. Réti Darvasjános jegyzései a maradék utasítására”.
