Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A kereskedelemügyi sérelmek az 1751. évi országgyűlésen
termékek utáni vámszedést is kárhoztatták: „ez nemcsak az adózókra sérelmes, hanem a kiváltságokra nézve is, kik az ősök nagy vérhullatással szerzett tulajdon földükön ily bánásmódban részesülnek.”393 Csongrád vármegye követutasításában is kiemelte, hogy a Tiszán Szegednél szedett harmincadvám törvénytelen.394 Ugyanerre a problémára utalt Szeged szabad királyi város, amikor a Maros és a Tisza mentén felállított harmincadvám, mint „második contributio összegnyi” nagyságú vám eltörlését kérte, amelyet a Temesi Bánát Magyarországhoz való visszacsatolásával látott volna összekapcsolhatónak.395 Sérelmezték továbbá az ország rendjei, hogy az ország adóinak nagy részét, a harmincad- és bányajövedelmeket kiviszik az országból. Valószínűleg a köznemesség panaszát jeleníti meg az a passzus, hogy az egyházi és világi méltóságok birtokaik jövedelmét - mivel az országon kívül, Bécsben laknak - külföldön költik el, ami hasonlóan károsan hat a magyar gazdaságra. Megállapítják, hogy az ország ipara fejletlen, ezért az iparcikkeket is külföldről kell vásárolniuk (6. pont).396 Régi követelés volt, hogy a katonaság ruházatát ne külföldön szerezzék be, hanem magyarországi manufaktúrák állítsák elő (17. pont).397 Az ipartörténeti szakirodalom feltárta ennek a sérelemnek a gazdaságtörténeti hátterét. Nevezetesen azt, hogy a 18. század elejétől az ezredtulajdonosok szabad kezet kaptak az egyenruha-ellátás terén, és a magyar főurak közül többen alapítottak az 1711 utáni két évtizedben katonaposztó gyártásával foglalkozó manufaktúrát. Ezek a vállalkozások rövid életűnek bizonyultak, egyikük sem érte meg az 1751. évi diétát. Végül az 1751. évi országgyűlés által kiadott regulamentum militare irta elő, hogy amennyiben lehetséges, akkor az országban állomásozó katonaság számára a katonaposztót Magyarországon állítsák elő és hazai beszállítóktól szerezzék be a hatóságok.398 A megyei követutasítások között, például Nógrád vármegye esetében, találni olyat is, amely a szabad kereskedelem engedélyezése mellett tört lándzsát, és követelte selyem- és egyéb más textilgyárak felállítását.399 Az agrártermékek kivitele akadályokba ütközött a Német-római Birodalom irányába is, köszönhetően az osztrák örökösödési háború következtében beálló 393 Idézi: Márki 1895. 373. 394 MNL CSML SZL IV.A l.b. 16. doboz. Csongrád vármegye országgyűlési követutasítása. Csongrád, 1751. április 6. (4. pont). 395 MNL CSML IV.A 1003.a. 5. köt. Szeged, 1751. április 5. (9. pont), ill. sérelmi listája ugyanott (2. pont). 396 MNL OL A 95 13. doboz, 10. tétel, 124-125. p. 6. pont. 397 Uo. 132. p. 17. pont. 398 Endrei 1969. 54. és Heckenast 1989. 627-641., különösen 639. A rendiség és a Regulamentum viszonyára az 1751. évi országgyűlésen ld. Schramek 2011.110-113. 399 MNL NML IV.l.f. Instructio. Losonc, 1751. március 15. (14. pont). 92
