Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A kereskedelemügyi sérelmek az 1751. évi országgyűlésen
vámmentességét. (Ezekről nem rendelkezett ugyanis az általuk sokszor hivatkozott 1723. évi 14. törvénycikk.)371 Mindhárom tanácskozáson elhangzott a Főigazgatóság részéről az, hogy a Magyarországon kereskedelmet űzők nagy része nemesember, akik kiváltságaik révén nagyon megrövidítik a kincstári, így a vámjövedelmeket, sőt, maguknak még — szokásjogi alapon - új előjogokat vindikálnak.372 Ha a rendek vámmentességéről szóló vitákat szembesítjük a korabeli gyakorlattal, akkor egészen meghökkentő megállapításra juthatunk. A rendek vámmentessége a szakirodalom szerint ekkorra már inkább a belső vámokra volt érvényes, a külkereskedelmi vámok alól ekkor már csak kivételesen - eseti jelleggel - kaptak felmentést.373 Itt egy régi kiváltság felújítási kísérletéről, és a gazdasági élet új szegmenseire való kiterjesztéséről lehetett szó.374 A legutolsó ülésen (március 31.) merült föl Nedeczky kancelláriai tanácsos részéről, hogy a nemesember akarata ellenére nem vethető alá vámvizsgálatnak, sőt, meg sem bírságolható, ami a bécsi tanácsosok szerint melegágya lehet a visszaéléseknek. Az ülésre a Magyar Kancellária két tanácsosa (köztük a már említett Koller Ferenc) és Nagy István udvari kamarai tanácsos különvéleményt nyújtott be, amelyben kérték a vámügy országgyűlési hatáskörben való rendezését. Mivel terményeik itthon eladhatatlanok, azokat a magyaroknak külföldön kell értékesíteniük, ám ezekre az országhatáron kívül a szomszéd örökös tartományok hatalmas vámokat vetnek ki, tekintet nélkül arra, hogy azok allodiális jogállású földeken termettek-e. Beterjesztésükben egyszerre jelenik meg tehát az egységes vámterület vágya, másfelől a rendi kiváltságok egy részének megőrzésére való tradicionális igény.375 Az egységes vámügyi igazgatás gondolata 371 ÖStA HHStA Alte Kabinettsakten, Finanzen, Kt. 6., E 13. No. 50.157-192. fol. „Continuatio Protocolli. Concertationis mixta inter Directorium supremum Commerciale Aulicum et Cancellariam Hungaricam Regio- Aulicam die 27ma Februari habita, das neue Hungarische Vectigal und Tariff betreff.” 372 Megjegyzem, hogy a részletes szabályozás ellenére sem lehetett elkülöníteni a saját használatú/ célú vagy haszonszerzési célú árukivitelt és behozatalt. 373 Komoróczy 1944. 75.; MNL OL N 54 1. cs., Diaeta anni 1751. Lad. T. Fase. EEE. No. 26. 11. fol. 47. pont. 374 A rendek vámmentességi jogával való visszaélésre, tudniillik, hogy minden általuk szállított áru után vámmentességet követeltek maguknak, már korábban az Einrichtungswerk is utalt, amit az összeállítók - mint a királyi fiscust nagymértékben megrövidítő kiváltságot - teljesen megszüntetendőnek tartottak: Einrichtungswerk 2010. 225. 375 ÖStA HHStA Hofarchive, Alte Kabinettsakten, Finanzen, Kt. 6., E 13 No. 50.158-168. fol. „Votum trium consiliarium, ex parte Cancellariae Regiae Hungaricae Aulica Deputatorum Nomine ejusdem Cancellariae exhibitum; in quo qouad Capitis Primi Paragraphum Primum noviter elaborati Vectigalis tricesimalis opinioni Consilii Regii eatenus datae insiflitur ez rationibus subnexis.” 8?
