Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Batthyány Lajos nádorrá választása

állítólag Erdődy Györgyöt támogatta a nádori tisztség betöltésében.299 A klérus kiállása Erdődy György oldalán nem véletlen: Erdődy György testvérével, az 1744-ben elhunyt Erdődy Gábor egri püspökkel együtt a katolikus egyház érdekeinek állhatatos védelmezője volt.300 Mindketten az erőszakos ellenreformáció élharcosai voltak: földesúrként számos protestáns templom elfoglalása és országgyűlési politikusként jó néhány protestánsellenes felszólalás fűződik a nevükhöz.301 Erdődy György országbíró bátyja, az 1736-ban elhunyt László Adám nyitrai püspök, magyar udvari kancellár viszont a bécsi udvar nemzetközileg is elismert és befolyásos személyisége volt I. József és III. Károly uralma idején.302

Esterházy Ferenc tárnokmestert a lőcsei városi követek levelezése említi esélyesként a nádori pozícióra.303 Őt családi kapcsolatai, karrierje miatt az ország legbefolyásosabb politikusai között tarthatjuk számon. A Rákóczi-szabadságharc alatti töretlen Habsburg-hűsége, magas katonai rangja és érdemei mellett az is sokat nyomhatott a latban, hogy az elhunyt nádor lányát, Pálffy Kata Szidóniát vette feleségül.304

A nádorválasztást a levelek tanúsága szerint Erdődy György részéről lázas szavazatszerzés előzte meg: egyfelől a királyi kegyet akarta elnyerni azzal, hogy az udvar Pozsonyba érkezésekor súlyos betegsége dacára lóháton fogadta a királynőt, továbbá, hogy a diéta megnyitása utáni magyar nyelvű beszédében a királyi propositiókat méltató beszédet mondott.305 Másfelől a diétái résztvevők között akart szavazatot szerezni: a bécsi küldöttségből hazaérkező követeknek ünnepélyes lakomát adott az országgyűlések ülései idején, hogy megszerezze „az Palatinusi Dignitást, s verbóválókat, s — azok között gaz embereket is

299 MNL OL P 243 2. cs., 23-24. föl. Festetics Pál levele Festetics Kristófhoz, Pozsony, 1751. május 10. A levél szerint „az Kalocsai Érsek az Papságnak nagyobb részével Judex Curiae részéről vannak”.

300 Erdődy György Lipót rövid életrajzát ld. a Személyi adattárban.

301 Erre: Marczali 1898. 125-127. Protestánsellenes országgyűlési fellépésükhöz leginkább az 1728— 1729. évi országgyűlésen történtek köthetőek. Erdődy György másik leghírhedtebb protestánsellenes cselekedete a galgóci evangélikus gyülekezet tagjainak 1723. évi bebörtönzése és megverettetése volt.

302 Erdődy László Adám (1679—1736) nyitrai püspök volt 1706-tól. Élete nagy részét Bécsben élte le. 1720-ban — a magyar főurak közül elsőként — követi megbízást kapott, méghozzá a varsói udvarba. Személyéről újabban: Kökényesi 2016c. 223—254.

303 SA LE MML III. 131. Pozsony, 1751. április 24.

304 Életrajza máig feltáratlan, személyére legújabban: Fazekas 2014b. 5.

305 A lóháton való május 5-i fogadásra: MNL OL P 243 2. cs., 21-22. föl. Festetics Pál levele Festetics Kristófhoz, Pozsony, 1751. május 7. Erdődy országbíró május 10-i országgyűlési beszédére: Szíjártó 2005.63.

73