Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Az országgyűlés előzményei és előkészítése

jellegű követelések közül a nova donatiók150 kapcsán a rendek bizonyosan követelni fogják a „mindenféle kamarai befolyás nélküli adományozást” és a kamarai javakra való árverés megtiltását, ahogy az a balmazújvárosi uradalom esetében is megtörtént.151 A külkereskedelem-ügyi sérelmek és a vámügyi rendezés kapcsán utalt arra, hogy azok megoldása csak az osztrák örökös tartományok és a birodalmi szintű kormányszervek közreműködésével történhet, illetve erről hamarosan már tárgyalások is kezdődnek Bécsben a kancelláriai tanácsosok részvételével.152 153 A diétán kívüli, a concursusokon megállapított adóemelést a vármegyék és városok magukra sérelmesnek fogják nyilvánítani,155 ezért meg kell ígérni nekik, hogy ezt egy pontosabb portakiigazítás során orvosolni fogja a királynő. Az országos szinten túl a főispánok - már ahol vármegyéjükben laknak — a vármegyékben is gondoskodjanak a diéta előkészítéséről és a hadiadó behajtásáról. Megfigyelése szerint minden törvényhatóságban van két-három személy a tisztikarban, akik „saját akaratuk és önkényük szerint intézik az ügyeket, ilyen körülmények között lehetetlennek tűnik, hogy az előbbieken kívül mások is beszéljenek a contributioról”.154 Az igazi egyensúly elérése érdekében ezek számára kedvezéseket lehetne tenni - javasolja. Végül az tanácsolta, hogy az uralkodó egymillió forinttal emelje a contributiót. Az emelés mértékének ötletét — mint látjuk — később a kormányzat magáévá tette, és ezt kívánta a diétával megszavaztatni.

150 A nova donatio kifejezés egy többértelmű magánjogi fogalom. A korszakban nova donatio alatt olyan királyi adományt értettek, amelyben valamely nemesi jószág kétséges jogú birtokosa részesült, aki saját maga vagy elődei révén az adott birtoknak régebb óta és zavartalanul ténylegesen birtokában volt. Célja a nova donatio megszerzésével az volt, hogy magát többi birtokostársával, és a lappangó királyi joggal szemben biztosítsa. Erre: Frank 1845. 300-301.

151 MNL OL E 19 1. cs. 113-116. föl. Gyöngyös, 1751. november 15. Báró Haller Sámuel levele Grassalkovich Antal kamaraelnöknek és a Kamarának küldött elintézés-fogalmazvány. A balmazújvárosi uradalom körül az azt a Magyar Kamarával kötött szerződés alapján, de királyi privilégium nélkül birtokló báró Haller Sámuel tábornok és a birtokra licitálás útján nyert tulajdonjogra hivatkozó siklei Andrássy család között bontakozott ki konfliktus. Az uradalmat később az Andássyak szerezték meg. A balmazújvárosi uradalom eladásának ügye az országgyűlésen is előkerült. Heves vármegye követutasításában (valószínűleg Haller báró nyomására) szerepelt az a kérés, hogy az árveréssel történő birtokkiárusítás a Magyar Kamaránál szűnjön meg: MNL HML IV.l.a. 20. köt. (617-631.) Instructio 1751. március 29. 13. pont.

152 A kereskedelmi sérelmekre ld. az 5. fejezetet.

153 Itt hivatkoznak az 1715. évi 8. törvénycikkre, miszerint a hadiadót az országgyűlés szavazhatja meg, és ezzel való megegyezést követően vethet ki az uralkodó. Ellenséges betörés esetén fennálló vészhelyzetben az ország előkelőiből, és a vármegyék, ill. szabad királyi városok küldötteiből a hadiadó megszavazására, az adóösszeg felosztására, és a portaszámok helyesbítésére, az adóösszeírás előkészítésére úgynevezett concursust hívhatott össze az uralkodó. Erre: Szíjártó 2006. 221—222.

154 MNL OL I 57 Hoffinanz-Ungarn. Landtagsakten. 14. doboz. Iratok 1719-1764.427-445. föl..

44