Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Személyi adattár

külföldön, Itáliában és német területeken (Bécsben, Grazban és Lipcsében) bővítette látókörét tanulmányútja során. Hazatérése után a kőszegi kerületi táblánál gyakornokoskodott, majd 1748-ban Sopron vármegye helyettes, majd egy évvel később rendes alispánja lett. Megyéje 1751-ben Pászthory Lászlóval együtt őt küldte az országgyűlésre, ahol a kormányzatot támogató előterjesztéseivel tűnt ki.2311 1756-ban a bécsi Pénzverési és Bányászati Igazgatóság (Münz- und Bergwerksdirektionskolleg) tanácsosa, majd 1758-ban magyar kancelláriai referens lett. 1762-től a bécsi Udvari Kamara tanácsosa is volt. Az 1760-as években a királynő legbizalmasabb tanácsadójává vált magyar ügyekben, olyannyira, hogy József főherceg 1771-ben javasolta anyjának, hogy nevezze ki az Államtanács magyar tanácsosának, de végül ez nem valósult meg. Az 1764—65. évi országgyűlés előtt névtelenül röpiratot (Opinio circa reformationem regni) jelentetett meg, amelyben a felvilágosodás jegyében javaslatot tett a rendi struktúra reformjára: a kereskedelem fejlesztésére, a nemesi adózás bevezetésére és az úrbéri terhek szabályozására.2312 Elméleti tevékenységét a gyakorlatban is kamatoztathatta, amikor az 1767. évi úrbéri rendelet előkészítésében is részt vállalt. 1772-ben a Magyar Kamara alelnöke lett. Ugyanebben az évben grófi címet is kapott. A királynő 1777-ben Baranya vármegye főispánjává nevezte ki. Felesége Bossányi Julianna, Bossányi Imre alországbíró lánya volt, akit 1751-ben vezetett oltárhoz.2313 (Portréját ld. a Térkép- és képmelléklet 11. számú képén.)

Fonyó Sándor (1698-1767)2314

A Zala megyei Csobáncról származott, nemesi családból. A nagyszombati egyetemen tanult 1721 és 1727 között, bölcsészeti és teológiai tanulmányokat folytatott. 1727-től Tamásiban volt plébános.2315 1 7 3 4 és 1754 között Pécs város plébánosaként, 1737-től a pécsi káptalan kisprépostjaként működött.2316 1748-tól címzetes scutari püspök, 1752-től pécsi nagyprépost lett.2317 1 751-ben Klimo Györggyel szemben aspirált a pécsi püspökségre, sikertelenül. Ezután nyílt viszály robbant ki kettőjük között.2318 Fonyó Sándor 1751-ben címzetes püspöki és káptalani követi minőségben is részt vett az országgyűlésen, ahol őt előbb

2311 Sümeghy-Dominkovits 2007.18.

2312 Kosáry 1996. 290-292.

2313 Festetics Pál pályafutására: Szabó 1928.141-145. ; Ember 1959. 150.; Bölöny 1979. 105-112.; Varga 2004a. 123. (1262.SZ.).

2314 Katona 2003. II. 195.

2315 Bognár-Kiss-Varga 2002. 240. (2088. sz.)

2316 Fedeles 2011. 516.

2317 MNL OL A 57 43. köt. 4-5. p. Bécs, 1752. december 12.

2318 Bezerédy 1992.133-134.

435