Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Személyi adattár

Batthyány Károly, németújvári, gróf, majd herceg (1697-1772)

Batthyány II. Adám országbíró és Strattmann Eleonóra fia. Katonai pályára lépett, főhadnagyként harcolt az 1716—1718-as török háborúban. 1723-ban VI. Károly prágai cseh királyi koronázásakor (valóságos) kamarási címet kapott. Az 1730-as évek lengyel örökösödési és török háborúiban fokozatosan emelkedett a katonai ranglétrán: 1733-ban főstrázsamester, 1735-ben altábornagy, 1739- ben lovassági tábornok lett. 1740-ben, Mária Terézia trónra lépésekor a berlini udvarba küldött követként szerepelt, egyúttal megkapta a titkos tanácsosi címet is. Az osztrák örökösödési háború idején saját költségén huszárcsapatot állított fel. 1743-ban a megszállt Bajorország katonai kormányzója lett, 1745-ben tábornagyi rendfokozatot kapott, egyben kinevezték az alsó-rajnai birodalmi hadsereg főparancsnokává. 1746 és 1748 között pedig németalföldi katonai kormányzó is volt. Eközben a magyarországi közéletben is szerepet kapott: 1742-től (1757-es lemondásáig) horvát bán volt, majd 1747-től haláláig betöltötte Somogy megye főispáni tisztségét. Az örökösödési háborúk befejezésekor tényleges udvari megbízást is kapott: 1749-től 1763-igJózsef főherceg főudvarmestere és nevelője volt. Ekkortól lett tagja az Aranygyapjas Rendnek, 1750-ben konferenciaminiszteri kinevezést is kapott. 1764-ben, József főherceg római királykoronázását követően kapott hercegi címet, majd egy évre rá elnyerte a Szent István-rend nagykeresztjét. Első felesége Maria Anna Barbara von Waldstein, második felesége Francisca Maria Theresia von Strattmann. Az 1751. évi országgyűlés felsőtábláján jelen volt, támogatta testvére, Lajos megválasztását.2183

Batthyány Lajos németújvári, gróf (1696—1765)

Közéleti szerepéről röviden ld. A nádorválasztás az 1151. évi országgyűlésen című fejezetet.

Beniczky István, micsinyei és beniczei (1701-Pest, 1788)2184 Turóc vármegyei eredetű család sarja. Joggyakorlatát a királyi jogügyigazgató mellett végezte, majd pályája kezdetén Fekete György személynök expeditoraként dolgozott. 1732 és 1742 között Komárom vármegye jegyzője. Több concursuson képviselte vármegyéje érdekeit (1735, 1736, 1737).2185 1742 és 1756 között Pest vármegye főjegyzője, 1751-ben a vármegye követe az országgyűlésen. 1756—1768 között ugyanezen vármegye rendes alispánja és királyi

2183 Kökényesi 2017.96-116.

2184 Kiss-Nagy-Kapitány 2015.169.

2185 MNL OL E 584 Személynöki iratok. 23. cs. 11—13. föl., 1747. április 14.; OK 700.480.8. p.

422