Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Konklúzió

Ennek az lehetett az oka, hogy a magyar politikai elit a könyvet nemcsak a Habsburg-uralkodóknak a magyar nemzettel szembeni elnyomó politikáját bíráló megjegyzései kedvéért olvasta szívesen, hanem a nemességet a monarchia nélkülözhetetlen alkotóelemének,2124 és intézményeit a despotizmus gátjának tekintő gondolatai miatt is becsülhette. Az 1751. évi diéta konfliktusokban gazdag eseménysora erős aktualitást kölcsönzött a műnek, a könyv pedig megerősítette a nemesség öntudatát a központi hatalommal szemben.2125 A rendek és az uralkodók ezután megmutatkozó újabb ellentétei elősegítették annak a politika-, és eszmetörténeti folyamatnak a kibontakozását, amelynek eredményeképpen a század végére az országgyűlés a törvényhozó hatalommal azonosította magát, és a rendek a féltve őrzött jogaikról, kiváltságaikról és a törvényekről, már mint az ország alkotmányáról beszéltek.2126 Ennek örökségeként az alkotmányosság követelése a közjogi kérdéskomplexum formájában egészen 1918-ig uralta a magyar parlamentarizmus diskurzusait.2127 így elmondható, hogy a fentebb említett lassú erjedésnek egyik fontos kezdőpontjaként tekinthetünk az 1751. évi országgyűlésre.

2124 Montesquieu általában a nyugat-európai nemesség körében is népszerű volt, nemcsak a magyarok között, így könyvének kedvező hazai fogadtatása nem tekinthető egyedinek a korban. Judit N. Shkar szerint általában csak egyetlen gondolatát idézték, azt, hogy nemesség nélkül nem létezhet monarchia. Erre: Shklar 1994.153.

2125 Péter 1991.1521. Péter László a magyar nemességet Molière polgárához hasonlította, „aki egy szép napon ráébredt arra, hogy »prózában« beszél, a nemesség Montesquieu-t olvasva fedezte fel, hogy alkotmánya van, amely ősi privilégiumait, mentességeit, az ország valamennyi szokását egybefoglalja”.

2126 Ebben a lassú erjedésben az 1764—1765. évi diéta kudarca és II. József reformjainak visszahatása játszhattak fontos szerepet. A rendi alkotmányosság fogalmára és az 1790—1791. évi országgyűlés idején felbukkanó alkotmány szó megjelenésére és értelmezésére: Szíjártó 2017a. 323.; Szíjártó 2015. 27. A rendek és az uralkodó egymással egyenrangú és egymást kiegészítő, vagy megosztott szuverenitásának az 1764—1765. évi diéta röpiratában, a Vexatio dat intellectumbin jelentkező gondolatára: Concha 2005.174.

2127 Szíjártó 2015.26.

416