Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen
a város élén bíróként.2049 Köznemesi származása ellenére főbírósága alatt megerősítette a város joghatóságát a városlakó (armalista) nemesség felett, és nem hagyott beavatkozást a nemesi vármegye számára a debreceni nemesek ügyeibe.2050 Megvédte, sőt gyarapította Szabolcs vármegyével és az ottani földesurakkal szemben a város kezébe került, döntően zálogjogon birtokolt pusztákat. Sőt, többre a város számára nova donatiót is szerzett.2051 Fia, Lajos 1751-ben lett a város főjegyzője, majd később főbírája, a korabeli politikai élet kimagasló alakja. Viszont ő már a Dunántúlról hozott magának feleséget: a református birtokos nemesi családból származó Kenessey Katát vette feleségül.2052 További példáim Szeged városából származnak, amelynek esetében megfigyelhető, hogy a képzett nemesek felváltva szolgáltak és futottak be karriert a városnál és a szomszédos vármegyéknél (Békés, Csanád, Csongrád). Szeged városát 1751-ben a Trencsén megyei Privigyéből származó nemes, Kárász Miklós (1715— 1797) képviselte a diétán. A nagyszombati egyetemen végzett Kárász Szeged főjegyzői tisztét hosszú ideig, 1739 és 1760 között töltötte be.2053 A tisztséget valószínűleg Grassalkovich Antal támogatásával nyerte el. A tehetséges Trencsén megyei ifjú 1742-ben Temesváry András bíró lányát vette el, ami segítette szegedi hivatali integrációját. Megbízást kapott a várostól a közeli, kiskun szabad parasztok által birtokolt kiskunsági Horgos és Szentpéter elnevezésű puszták megszerzésére, ám pozsonyi útja alkalmával ezeket mégis saját maga számára kérte adományképpen. A két pusztát 1749-ben, illetve 1751-ben kerítette kezébe a Magyar Kamarától, kihasználva régi barátja és patrónusa, Grassalkovich Antal kamaraelnök pártfogását. Ezekre 1771-ben nyert királyi adománylevelet és a horgosi előnév használatát. Kiterjedt pusztáin marhagulyákat tartott.2054 1 741-ben és 1751-ben is ő képviselte Szegedet a pozsonyi országgyűlésen. 1760-ban Csongrád megyébe távozott, ahol négy évig töltötte be az alispáni pozíciót.2055 A Komárom megyéből származó és 1751-ben Csongrád megyét képviselő Lábody Adám pályáját szegedi aljegyzőként kezdte 1727-ben, majd főjegyzőként folytatta 1734-1738 között. Leköszönése évében szenátorrá választották. 2049 Domokos Lajos életére: Zoltai 1909. 54-70.; Bényei 2009.102. 2050 A debreceni nemesekre a város vetette ki a taksát, ám Szabolcs és Bihar megye az osztrák örökösödési háború során „insurrectiós váltság” címén próbálta ezt a jövedelemforrást magának kisajátítani (1742,1744,1745), de nem sok sikerrel. Erről: Herpay 1927.6-9. 2051 Zoltai 1909.65-66.; Balogh 1981.151-153. 2052 Révész 1966.120. 2053 1733-ban szerzett itt bölcsészeti baccalaureátust: Bognár-Kiss-Varga 2002. 275. (2763. sz.). Szegedi tisztségére: Berta-Géczi-Tóth 1995.255. 2054 Habermann 1992.136-137.; Reizner-Ruszoly 1995.19., 26. 2055 Barta-Labádi-Takács 1986. 236. 396
