Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen
Budán a városi magisztrátusok korlátozták a birtokos nemesek polgárjog-szerzését, ház- és ingatlanvásárlásait, ahogyan ezt az 1741., 1751. és 1764—1765. évi Pest és Fejér megyei instrukciók is mutatják. Egyúttal a magyarok tanácstaggá való választásának és a céhekbe való felvételének akadályoztatásáról is hírt adtak a vármegyei források.2024 Ezen túl a városok és a vármegyék követei között vita alakult ki az új regulamentum militare tervezetének tárgyalásakor a városok fuvar alóli régi mentességének fenntartásáról is. Július 3-án a szabad királyi városok panaszolták, hogy a városok a vectura (vagyis a fuvarok) alól régi privilégiumaik alapján mentességet élveznek, ám ezt az új tervezet összeállítói figyelmen kívül hagyták.2025 Végül a személynök — mérlegelve a vármegyei követek túlsúlyát és ellenséges véleményét — úgy döntött, hogy a vármegyéknek kedvez, és nem támogatta a városok kérelmét régi előjogaik megújítására.2026 Nem minden városban volt azonban ennyire éles a nemesség és a polgárság ellentéte, sőt bizonyos esetekben békés egymás mellett élést is megfigyelhetünk. A városi vezetőréteg „elnemesedése” már ebben az időszakban is megfigyelhető, párhuzamosan a nemesek városokba költözésének tömegessé válásával és a meggazdagodott kereskedői vagy hivatalnoki-értelmiségi polgári réteg armálisszerzésével.2027 Az újabb szakirodalom a városban élő nemeseket már két egymástól markánsan elkülöníthető főbb csoportra osztja: a városi nemesekre és a nemes (vagyis nemesített) polgárokra.2028 Ezen túl gazdasági-társadalmi 2024 Ld. az 1751. évi Fejér vármegyei követutasítást: PL Acta antiquiora. Fase. 75., Acta publica Nr. IL, továbbá az 1741. évi Pest megyei követutasítás 34-35. és az 1764. évi instrukció 53. pontját: Kiss— Nagy-Kapitány 2015. 38., 72., 83-84. 2025 Brunszvik Antal ítélőmester magyarázta meg a kérdéses pontot, miszerint a városok továbbra is kötelesek a katonaság fegyvereit és lőszerét ingyen szállítani, ám a katonaság a jövőben a szükséges előfogatokat készpénzen fogja tőlük megvásárolni. A városi követek erre tovább tiltakoztak, mert fizetség ellenében sem kívántak szolgáltatást nyújtani a hadseregnek, sőt, ha e terhet a városoknak kell állni, akkor az ott telket bíró nemesekre fogják hárítani - vallották meg. Jeszenák János erre a városok régi jogainak és privilégiumainak megőrzésére intette a rendeket. 2026 MNL OL N 114 13. köt. 1751. július 3. A városok követelései ellen a már kormánypártinak számító megyei követ, Darvas József is felszólalt. 2027 A városi követek csoportjában a későbbi korszakban megfigyelhető jelenségre: Pálmány 2013. A nemesek városokba áramlása a török hódítással összefüggésben a 17. században megkezdődött, de Kállay István véleménye szerint országos méretű és tömeges jelenséggé - részben uralkodói támogatással - csak Mária Terézia uralkodása elejétől, az 1740-es évektől vált. Kállay hangsúlyozza, hogy az uralkodó szándéka ezzel a városlakó nemesség megadóztatása és így az adóalap bővítése volt: Kállay 1972. 24-25.; Kállay 1994. 227. Az alföldi városok vonatkozásában Rácz István szerint a városlakó nemesek létszámának nagyarányú növekedése a 18. század második felétől észlelhető, elsősorban a beköltözésnek köszönhetően. Erre: Rácz 1988.90. 2028 H. Németh 2016.112.
