Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az országgyűlés előzményei és előkészítése
oktatási intézményekben (például Theresianum lovagi akadémia, bécsújhelyi katonai akadémia) való továbbtanulást. Ezen túl a reformok során létrehozott vezető testületbe, a Directoriumba és a ceremoniális jelentőségű udvari tisztségekbe a régi főnemesi elit képviselői közül többen is kinevezést nyerhettek.126 A cseh-osztrák tartományokkal ellentétben a magyar rendiség megtarthatta a helyi közigazgatásban és a jogszolgáltatásban élvezett pozícióit a vármegyékre és a diétákra, illetve a jobbágyok feletti uralmára támaszkodva.127 Cserébe átengedte az állami élet szféráit (pénzügy, oktatás-, egészségügy stb.) a terjeszkedő államhatalomnak. A rendi intézményrendszer az abszolutista kísérletek elleni szilárd bástyát képezhetett a későbbiekben is, és Szekfű Gyula szerint a Haugwitz-reform a két birodalomrész eltérő fejlődésének alapjává vált.128 A közteherviselés a Haugwitz-féle reformok során az örökös tartományokban 1748—1749-ben megvalósult modelljét Magyarországon a királynő saját elhatározása és a rendek várható tiltakozása miatt nem vezették be. Az 1751. évi országgyűlés előtt a Haugwitz-féle reformok kapcsán a kormányzati körök megpróbálták újragondolni Magyarország helyét a Habsburg Monarchián belül. Az Alfred von Arneth által 1751-re datált Mária Terézia-féle emlékirat szerint a reformokat, amelyek Erdélyben és a Határőrvidéken megvalósultak, Magyarországon nem lehet az országgyűlés közreműködése nélkül végrehajtani.129 Úgy vélte, ha az országgyűlés megkerülésével vezetik be az újításokat, akkor annak kellemetlen következményei lesznek.130 Mária Terézia első politikai végrendelete kiemeli: „egyedül Magyarországon nem tartottam célszerűnek bárminő változtatás behozását, mert ott országgyűlésen kívül valamit megkísérelni a törvények szerint nem tanácsos. Azon kívül pedig Magyarországon más körülmények is jönnek számba, melyek következései igen kényesek”.131 A magyarországi reformok bevezetésétől való húzódozás oka feltehetőleg „a különleges magyar viszonyok” kitételben rejlett, vagyis a rendek várható országgyűlési ellenállásától való félelemben.132 A magyarországival szemben az örökös tartományokban követendő politika fő feladata az emlékirat szerint a rendek visszaéléseinek megnyirbálása, 126 Godsey 2018. 212., 227-229., 393-394. 127 Glósz 2014.23.; Brunner 1959.450. 128 Szekfű é. n. 267. 129 A névtelen emlékiratot Arneth szerint az uralkodónő maga írhatta vagy talán tollba mondhatta valakinek. 130 Arneth 1871a. 268-354. 131 A szövegrészletet Marczali Henrik életrajza alapján idézem: Marczali 1891.151. 132 Kiadta: Walter 1968.63-96., különösen 90-91. és Karlbrunner 1952. 65. 38
