Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Az országgyűlés előzményei és előkészítése

és 1748-1749 folyamán porosz mintára bevezetett új államigazgatási és társa­dalompolitikai reformcsomag a birodalom nyugati felén látványos változáso­kat hozott. Rendszeressé tették a rendek (eddig eseti jellegű) adófizetési köte­lezettségét: földadókatasztert készítettek és állandó, a nemességre is kiterjedő földadót vezettek be, amelyet a majorsági földek után is kivetettek. (Persze ezt alacsonyabb adókulcs terhelte, mint a jobbágyi vagyont.)122 123 Az államigazgatás­ban is szűkítették a rendek befolyását. A tartományi kancelláriákat megszüntet­ve létrehozták a közigazgatás és pénzügyigazgatás legfelsőbb kormányszervét, a Directorium in publicis et cameralibust. Tartományi és helyi szinten a nemesség hatalmát visszaszorították és az uralkodónak alárendelt kinevezett bürokráciá­val cserélték le: a Directoriumnak alávetve létrehozták a tartományi deputáció­­kat (Länderdeputation), majd új néven Representation und Kammereket, helyi szinten kerületeket (Kreis). Az igazságszolgáltatást elválasztották a többi hatalmi ágtól, és életre hívták az országos felső bíróságot, az Oberstejfustizstelléx..m Haugwitznak a tartományi gyűléseken (Tirol kivételével) sikerült elérnie, hogy az adókat tíz­évnyi érvényességgel szavazzák meg a korábbi eseti jellegű, vagy hároméves adómegajánlási rend helyett. Ezzel a hadsereg ellátásához szükséges jövedelmek stabilabbá és kiszámíthatóvá váltak. A reformokból - történelmi hagyománya­ikra tekintettel - kimaradt Lombardia, Osztrák-Németalföld és Magyarország. A hadkiegészítés a rendi közigazgatáson, vagyis a vármegyéken alapuló rend­szere Magyarországon érintetlen maradt: a vármegyék toborzással állították ki a katonaságot, és veszély esetén továbbra is összehívhatták a nemesi felkelést.124 Voltak örökös tartományok, ahol a közigazgatás és az adórendszer gyökeres át­alakítása jelentős ellenállást szült a rendek körében (például Karintia, Krajna), míg máshol ez zökkenőmentesebben zajlott le (például Alsó-Ausztria).125 A ren­dek ellenállását nagymértékben tompította a kormányzattal való érdekközösség, illetve a kormányzat által nyújtott egyéni előnyök rendszere. Egyrészt az örökö­södési háborúk miatt eladósodott államkincstárnak olcsó és megbízható hitel­forrásra volt szüksége, amelyet a tartományi rendek biztosítottak a biztos megté­rülés reményében. A rendi gyűlések rendszeres megtartása és az adók zökkenő­­mentes megszavazása révén a rendek demonstrálták hitelképességüket, amelyért cserében a kormányzat garantálta az államadósságként tőlük felvett kölcsönök kamatainak rendszeres folyósítását. Másrészt az udvar az ambiciózus nemesifjak számára uralkodói ösztöndíjak alapítása révén lehetővé tette az újonnan alapított 122 Klingenstein 1983. 376.; Vocelka 2001. 357. 123 Az 1761-ig fennálló intézményrendszer átfogó magyar nyelvű bemutatása: Vajnági 2009. 276-277. 124 Hochedlinger 2006. 246-247. 125 Godsey 2018.218. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom