Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen
A második példám Padányi Biró Márton veszprémi püspök, akinek „betiltott” könyvéről és országgyűlési beszédéről már esett szó. O - noha az országgyűlésen az Archivum Regni feltárására kiküldött bizottság elnöke volt - a diétán keveset szerepelt.1899 Politikai nézeteire viszont jó forrás egy 1752-es, Veszprém vármegye közgyűlésén elmondott beszéde. Ebben a beszédében arra a kormányzati gyakorlatra utalt, miszerint a papságnak hozzá kellett járulnia az erődítmények javításához és építéséhez. Míg a gyűlésen Esterházy Károly rátóti prépost és a káptalan kanonokjai az adózás mellett törtek lándzsát, addig Padányi határozottan kiállt a nemesség és a klérus adómentessége mellett. Ezeket Istentől eredőnek, adottnak és állandónak tekinti. A jobbágyi állapotot így igazolja: „az Isten, a természet, a’ Király és maga az Ország kötelez minden parasztokat az adófizetésre”. A rendi kiváltságokat, az „aranyszabadságot” is ezzel (a mai szemmel) önmagát igazoló érveléssel védte meg.1900 A harmadik példám a pasquillusok szerzői által már többször szidalmazott Grassalkovich Antal gróf kamaraelnöké. A fent idézett pasquillusok rágalmainak sora, udvar- és tanácsosellenességük önvallomásra késztethette a grófot: erről tanúskodik Grassalkovich Antal aforizmagyűjteménye. Valószínű, hogy az országgyűlés kudarca inspirálhatta közéleti tapasztalatai filozofikus összefoglalására egy aforizmagyűjtemény formájában, amelynek befejezését Fallenbüchl Zoltán egy tanulmányában az 1751 utáni időszakra tette. A mű a csalódott udvari politikus apológiájaként és reflexiójaként is értelmezhető azokkal a vádakkal szemben, amelyeket a pasquillusokban is felhoztak ellene.1901 Grassalkovich így vall az ország főméltóságainak feladatairól: „az Ország Eleinek kötelessége az Országnak közjavairól gondolkodni, és ítilettyeket a’ Király elejébe terjeszteni”, a „Királyoknak viszont kötelessége azokat meg- halgatni, tanításokat meg- rostálni és el- rendelni”.1902 A hízelkedőket kedvelő uralkodókat és udvari embereiket viszont maga is elítéli: „ha a királyok nem kedvelnék az hizelkedést, sokkal kedvesebb udvaraik volnának, mivel többnyire hizelkedések miatt kedvesek, annál egyebet nem tudván”.1903 A jó hivatalnokoktól és tanácsnokoktól függ a birodalom virágzása is: „boldogabb sorban vagyon az a Birodalom, a’ hol 1899 Az erről szóló magyar nyelvű beszédét Ld. Hornig 1903.65-66. 1900 Pehm 1934. 323-325.: „a Papi és Világi Méltósági, Főfő Rendei, Nemessei, Szentséges Koronás Királyaidnak kegyelme és azoktól megerősített törvényeidnek ereje által az adófizetésnek és más nemtelen szolgálatnak terhe alól kivéttetvén, hajdani Eleidtül, Osseidtúl, örökösük Aranyszabadságodnak fényességében állandósult”. 1901 Fallenbüchl 1973. 329. 1902 Idézi: Fallenbüchl 1973. 338-339. 1903 Uo. 368
