Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
adózóképessége a második legnagyobb volt az országban.1784 A két követ közül Adelffy Antal volt az aktívabb, ő több felszólalásával kiemelkedett az alsótábla „néma többségé”-ből. Június 11-én még a rendi ellenzék álláspontját osztva a kormányzat által javasolt adóemelés ellen voksolt, de a június 22-i ülésen már a félmilliós, magasabb adóemelés elfogadása mellett érvelt az ellenzéki hangadókkal szemben, akik ragaszkodtak a korábban megajánlott 300000 forint tehernöveléshez.1785 A június 28-i adóvita során a diáriumok egybehangzó állítása szerint mindkét Vas megyei követ a személynök álláspontját támogatta a véleménynyilvánítással történő voksoláskor.1786 Adelffyt augusztus 17-én beválasztották egy diétái vegyes bizottságba.1787 A nyilvános tárgyalásokat rögzítő naplókon kívül fennmaradt egy, az alsótáblai erőviszonyokat számba vevő pasquillus, amely Adelffyt az ellenzék „másodvonalbeli” hangadói közé sorolja.1788 Adelffy Antal (1716—1771) a diéta idején Kőszegen működött királyi ügyészként. O anyagi szempontból függött a Batthyány családtól: jelentősebb kölcsönt vett föl Batthyány Lajos nádortól 1749-ben.1789 Ősei a Nádasdy, majd az Esterházy család szervitoraiként szolgáltak: például Adelffy János 1665-ben Esterházy Pál egy lóval szolgáló récényi szabadosaként került bele egy összeírásba.1790 A család nemességét Adelffy János udvari ágens, későbbi helytartótanácsos és kancelláriai tanácsos 1714-ben kapta, amelyet Vas vármegye 1736-ban hirdetett ki.1791 A nemességszerző Adelffy János 1748-ban adoptálta anyai ági unokaöccsét, Fleischmann Antalt.1792 A minket érdeklő Adelffy (Fleischmann) Antal 1743-ben lett a kőszegi kerületi táblán a szegények ügyvédje, majd 1784 Nyitra vármegye után Vas vármegyében volt a legtöbb adó alá eső porta az országban az 1733. évi összeírás alapján: 351 'A porta. Erre utal: Vörös 1962.13., 21. 1785 A két ülésre: OK 700.470. 32., 57. p. 1786 GyKKMK Ms. 16. „Diarium momentorum in Diaeta....”. Adelffy felszólalásainak lényegét külön rögzíti: OK 700.470. Diarium diaetae. 78., 80-81. p. A javaslat lényege a félmilliós adóemelés volt, de anélkül, hogy ezzel együtt terjesszék fel a rendek a sérelmeket, ill. a regulamentum militare és a terület-visszacsatolások ügyét. 1787 OK 700.467. Acta seu diarium. 372. p. 1788 A vers egyik szövegváltozatát már ismertettem Az adóviták ábrázolása az országgyűlés kollektív pasquillusaiban című fejezetben: MNL OL A 95 I. 20. köt. „Diarium diaetale anno Domini 1751”. [oldalszámozás nélkül] De Csuzy, Okolicsany et alios. 1789 Adelffy ekkor 9000 forint kölcsönt vett föl Batthyány Lajostól: Bakács 1965. 133. 1790 Dominkovits 2012. 38. 1791 Szluha 2011. 23. Nagybátyja, Adelffy János hivatalviselésére: 1723—1730 között helytartótanácsi titkár, majd 1730 és 1733 között helytartótanácsos, végül haláláig (1750-ig) a Magyar Udvari Kancellárián referendáriusként szolgált. Erre Ember 1940.202., 204.; Fallenbüchl 1992. 333—334.; Fazekas 2014a. 1148. 1792 Szluha 2011.23-24. 347
