Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
alattvalók sertéskereskedelmének visszaszorítását.1761 A baranyai megyegyűlés kérte továbbá, hogy újabb intézkedésekkel segítsék elő a magyar agrártermékek (borok, gabona, dohány) Stájerországba és a többi örökös tartományba való kivitelét. A jelentésük alapján elmondható, hogy a követek több alkalommal is tájékoztatták küldőjüket a kereskedelemügyi sérelmek tárgyalásának helyzetéről.1762 A vármegye rendjei foglalkoztak az oktatás, művelődés helyzetének javításával is. A közgyűlés a szakirodalom által oly sokat idézett 28. követutasítási pontban írta elő követeinek, hogy „igényeljék, hogy az országban több egyetem és akadémia alapíttassék, amelyekben nem csak irodalmi tudományokat, de más országok mintájára a hét szabad művészetet és más tudományokat is előadjanak és ilyképpen az ifjúság a haza és a köz szolgálatára kiképzést kapjon”.1763 Több szerzőnél olvasható, hogy a rendek ezzel a régi pécsi egyetem újjáalapítására tettek volna kísérletet, Klimo György későbbi egyetemalapítási tervezetének előzményeként.1764 A szöveg azonban nem erősíti meg azt a vélekedést, hogy konkrétan Pécsről lenne szó - noha természetesen ez sem zárható ki -, hanem inkább egy általánosabb társadalmi szándékot fejez ki: a köznemesség iskolázás és művelődés iránti igényét.1765 Jó néhány korabeli rendi tervezet és sérelmi pont tanúskodik minderről. 1751-ben például Sopron vármegye és Szeged szabad királyi város utasításában is találni hasonló felsőfokú intézmény-alapítási szándékra utaló pontot.1766 A dél-dunántúli vármegyei elit érdekeltségét mutatja a régió iskolahálózatának fejlesztésében az is, hogy 1756-ban Zala megye 1761 Melhárd 1906. 29-30. A régió sajátos gazdasági-társadalmi viszonyainak ismeretében ez a probléma tovább árnyalható. A dél-dunántúli régióban a 18. század elején-közepén a makkoltató disznótartásba és értékesítésbe az uradalmak (pl. Festetics, Czindery családok) mellett a módos parasztság is bekapcsolódott. Nemcsak versenytársat jelentett számukra a görögnek nevezett kereskedőréteg jelenléte, hanem a Balkán felől nyugat-északnyugat felé haladó kondák a termést is veszélyeztették a térségen való áthajtás során. A sertéskereskedelem útvonala a Dráva mentén húzódott végig Baranya és Somogy megyéken keresztül: a Mohács-Nagyharsány—Siklós-Vajszló-Sellye— Darány—Babócsa—Kanizsa-vonalon haladt Stájerország felé. Somogy legfőbb sertéstenyésztő körzetei egyébként a Zselicben és a Dráva menti községek erdeiben voltak. Erről: Gőzsy 2005. 12—14.; Kiss 1993.137-138.; Szili 1988.142-143. 1762 MNL BaML IV.l.e. 1. doboz. 2. tétel. Követutasítások, követjelentések (1741-1764/65) 1751. június 5., augusztus 28. 1763 Uo. A vármegye követutasításának fogalmazványa (28. pont). 1764 Rajczi 2007. 37-47.; Pohánka 2011b. 33-45. 1765 Boros 1968. 7—20.; Csizmadia 1968. 27-28. A köznemesség növekvő száma a középiskolákban és művelődési igényeinek növekedésére: Benda 2004a. 382-383. és Benda 2004b. 427-431. 1766 MNL GYMSM SL IV.l.a. Nemeskér, 1751. március 15. 24-26. p. 19. pont. és MNL CSML IV. A 1003.a. 5. köt. 501-506. p. 1751. április 5. A követutasítás 22. pontja a piarista gimnázium retorikai osztályon felüli szinten való oktatását sürgeti. 343
