Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A diétai szereplők

küldöttség egyik vezetője evangélikus részről.1711 Az 1749. júliusi, ugyancsak ál­tala vezetett „instanciázás” késztette Padányi Biró Márton veszprémi püspököt protestáns-ellenes vitairata, a nemzetközi botrányt kiváltó Enchiridion megírá­sára.1712 Ennek következtében Prónayt 1751-ben a bécsi udvarban már a külföldi protestáns hatalmak ügynökeként tartották számon: Nádasdy Lipót kancellár ezzel kapcsolatban keményen felelősségre vonta, bebörtönzéssel fenyegette meg. 1751. augusztus végén, szeptember elején, egy éjjel (állítólag még a diéta alatt) Mária Terézia a pozsonyi várba hívatta és megvádolta, hogy állítólag a külföldi udvaroknál keresett a hazai protestánsoknak segítséget.1713 Az 1751-es diétán Pest vármegye követe volt Beniczky István jegyzővel együtt. Ezen az országgyűlé­sen számos gúnyirat (pasquillus) született ellene, amely aulikus (kormánypár­ti) magatartása miatt kritizálta.1714 Lojális országgyűlési magatartását nagyban meghatározta, hogy feltételezett porosz kapcsolatai miatt ő és az evangélikusok felségsértés hírében álltak.1715 Merle D’ Aubigné svájci egyháztörténész szerint emiatt az egész diéta alatt elővigyázatosan kellett viselkedniük.1716 Ennek alap­ján elmondható, hogy Prónay lojális diétái szerepvállalásával ellensúlyozni pró­bálta a protestánsok védelmében indított akcióit. Sőt, országgyűlési tevékeny­ségének jutalma nem maradt el: kérelme nyomán, 1751 végén engedélyt kapott arra, hogy birtokközpontjában, Ácsán kőtemplomot építtethessen saját felekeze­­te számára.1717 Mária Terézia kiengesztelődését mutatja, hogy 1757-ben királyi tanácsosi címet adott neki. A kinevező oklevél érdemei közt felsorolja egyrészt az uralkodói célok és utasítások előmozdítása terén az országgyűléseken tanúsí­tott szolgálatait, másfelől (a hétéves háború kitörésekor) a katonaság kiállítására 1711 Pehm 1934. 199—201. A beadvány szövege és a kérvényezők nevei megtalálhatóak: RL A/l a. 2. köt. Dunamelléki református egyházkerület protocolluma. 439—443. p. Továbbá: Prónay—Stompf 1905. 296.; Kovács 2014. 64. 1712 Kovács 2014. 64. 1713 D’Aubigné 1854. 425. A kronológia ebben az esetben vitatható, ugyanis az országgyűlés már au­gusztus 27-én véget ért, Mária Terézia ezután rögtön Bécsbe utazott, vagyis szeptember elején nem fogadhatta Pozsonyban Prónayt. Feltételezésem szerint a megnevezett királyi audiencia in­kább még augusztus folyamán történhetett meg. 1714 Nagy 2013. 72-74. 1715 Joachim Bahlcke újabb kutatásai is megerősítik a bécsi udvar gyanúját a magyar protestánsok porosz kapcsolatairól és arról a kérelmükről, hogy a porosz uralkodó nyújtson nekik támogatást arra az esetre, ha a leendő pozsonyi diétán a katolikus klérus ellenük támadást intézne. A berlini Auswärtiger Departement 1751. február 13-i jelentését idézi: Bahlcke 2013. 252. 1716 D’Aubigné 1854.425. 1717 MNL PML IV.l.c. 19. doboz. Nr. 6. Kihirdetve: Pest, 1752. január 7. A rendelet kelte: Pozsony, 1751. december 23. Idézi: Kosáry 1980. 227. 334

Next

/
Oldalképek
Tartalom