Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
küldöttség egyik vezetője evangélikus részről.1711 Az 1749. júliusi, ugyancsak általa vezetett „instanciázás” késztette Padányi Biró Márton veszprémi püspököt protestáns-ellenes vitairata, a nemzetközi botrányt kiváltó Enchiridion megírására.1712 Ennek következtében Prónayt 1751-ben a bécsi udvarban már a külföldi protestáns hatalmak ügynökeként tartották számon: Nádasdy Lipót kancellár ezzel kapcsolatban keményen felelősségre vonta, bebörtönzéssel fenyegette meg. 1751. augusztus végén, szeptember elején, egy éjjel (állítólag még a diéta alatt) Mária Terézia a pozsonyi várba hívatta és megvádolta, hogy állítólag a külföldi udvaroknál keresett a hazai protestánsoknak segítséget.1713 Az 1751-es diétán Pest vármegye követe volt Beniczky István jegyzővel együtt. Ezen az országgyűlésen számos gúnyirat (pasquillus) született ellene, amely aulikus (kormánypárti) magatartása miatt kritizálta.1714 Lojális országgyűlési magatartását nagyban meghatározta, hogy feltételezett porosz kapcsolatai miatt ő és az evangélikusok felségsértés hírében álltak.1715 Merle D’ Aubigné svájci egyháztörténész szerint emiatt az egész diéta alatt elővigyázatosan kellett viselkedniük.1716 Ennek alapján elmondható, hogy Prónay lojális diétái szerepvállalásával ellensúlyozni próbálta a protestánsok védelmében indított akcióit. Sőt, országgyűlési tevékenységének jutalma nem maradt el: kérelme nyomán, 1751 végén engedélyt kapott arra, hogy birtokközpontjában, Ácsán kőtemplomot építtethessen saját felekezete számára.1717 Mária Terézia kiengesztelődését mutatja, hogy 1757-ben királyi tanácsosi címet adott neki. A kinevező oklevél érdemei közt felsorolja egyrészt az uralkodói célok és utasítások előmozdítása terén az országgyűléseken tanúsított szolgálatait, másfelől (a hétéves háború kitörésekor) a katonaság kiállítására 1711 Pehm 1934. 199—201. A beadvány szövege és a kérvényezők nevei megtalálhatóak: RL A/l a. 2. köt. Dunamelléki református egyházkerület protocolluma. 439—443. p. Továbbá: Prónay—Stompf 1905. 296.; Kovács 2014. 64. 1712 Kovács 2014. 64. 1713 D’Aubigné 1854. 425. A kronológia ebben az esetben vitatható, ugyanis az országgyűlés már augusztus 27-én véget ért, Mária Terézia ezután rögtön Bécsbe utazott, vagyis szeptember elején nem fogadhatta Pozsonyban Prónayt. Feltételezésem szerint a megnevezett királyi audiencia inkább még augusztus folyamán történhetett meg. 1714 Nagy 2013. 72-74. 1715 Joachim Bahlcke újabb kutatásai is megerősítik a bécsi udvar gyanúját a magyar protestánsok porosz kapcsolatairól és arról a kérelmükről, hogy a porosz uralkodó nyújtson nekik támogatást arra az esetre, ha a leendő pozsonyi diétán a katolikus klérus ellenük támadást intézne. A berlini Auswärtiger Departement 1751. február 13-i jelentését idézi: Bahlcke 2013. 252. 1716 D’Aubigné 1854.425. 1717 MNL PML IV.l.c. 19. doboz. Nr. 6. Kihirdetve: Pest, 1752. január 7. A rendelet kelte: Pozsony, 1751. december 23. Idézi: Kosáry 1980. 227. 334
