Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A diétai szereplők

alkalmával.1609 A megegyezés a kérdésben azonban csak látszólagos volt. Ezt mutatja, hogy a királynőnek küldendő válaszfelirat augusztus 20-i vitájában felmerült, hogy bizottságot kellene kiküldeni az armalisták teherviselése mi­kéntjének kidolgozására. Az alsótáblán belüli ellentétek továbbra is érezhetőek voltak: a már elfogadott, kompromisszumos álláspont mellett a Duna mellékiek (Darvas József nógrádi követ), addig az armalisták teljes taksa alóli mentessége érdekében a tiszai megyék képviselője (Okolicsányi János) küzdött.1610 Felmerült ismét az is, hogy az armalisták taksafizetési kötelezettsége egyfajta rés a ne­mesi adómentesség biztos pajzsán, ezért törekedni kell arra, hogy ezt mielőbb kiküszöböljék. A túlnyomórészt a benepossessionatihoz tartozó, főleg Tisza mellé­ki vármegyei követekben élt egyfajta szolidaritás is szegény sorba jutott társaik iránt, ezért igyekeztek fenntartani az armalisták és a birtokos nemesek közti jogi egyenlőség fikcióját.1611 Ennek szellemében a rendek végül — valószínűleg Okolicsányi nyomán - azt az elvi állásfoglalást tették magukévá, hogy minden nemes birtokbírhatási joggal rendelkezik, még ha jelenleg nem is birtokol föl­det, mint az armalisták, akiknek a későbbiekben vagyona gyarapodásával lehe­tősége van a birtokos nemességbe emelkedésre.1612 Elvetették azt a javaslatot is, amely a városlakó nemesség taksafizetésével lett volna kapcsolatos, ugyancsak a fenti elv szellemében.1613 A kérdés körül kialakuló felerősödött polémiát jelzi, hogy a diéta végén, augusztus 26-án, a törvénycikk szerkesztésekor Nádasdy kancellár négy, az udvar számára fontos cikkelyt emelt ki az alsótábla számá­ra, amelyeknek elfogadását különösen fontosnak tartotta. Ezek között az egyik az armalistákkal kapcsolatos törvényjavaslat volt.1614 (Ezt állítólag maga a nádor fogalmazta meg.)1615 Az elfogadtatott rendelkezés viszont a tiszai megyék elkép­zeléseit teljesen felülírta: a megszületett 1751. évi 19. törvénycikk az osztrák örö­1609 OK 700.470. Diarium diaetae. 101. p.; OK 700.468. Diarium generalis. 420-421. p. 1610 MNL N 114 13. köt. 1751. augusztus 20-i ülés. Darvas nógrádi követ szerint az 1723. évi 6. törvény­cikk tulajdonképpen kötelezte ezt a réteget a taksa megfizetésére, és egyúttal de facto mentesítette őket a nemesi felkelésben való személyes részvétel alól. Darvas javasolta, hogy ennek alapján annak engedjék el a taksát, aki maga is hadba szállt a háború alkalmával. Vele szemben Okolicsányi azt az álláspontot képviselte, hogy az armalisták és a birtokos nemesek jogilag egyenlőek, még ha va­gyoni állapotuk különböző is. 1611 Uo. ld. pl. Okolicsányijános hozzászólását. Hasonló rendi állásfoglalásra már az 1728-29. évi diéta idején is sor került, erre Szíjártó 2006. 159. 1612 OK 700.470. Diarium diaetae. 131. p. és MNL N 114 13. köt. 1751. augusztus 20. 1613 Erre már a két nappal későbbi ülésen került sor: OK 700.470. Diarium diaetae. 134. p. 1614 Uo. 143. p. 1615 A diéta utolsó vitanapján a felsőtáblai küldöttség legalábbis ezt állította: OK 700.467. Acta seu diarium. 454. p. V9

Next

/
Oldalképek
Tartalom