Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
„Tiszta fuit pauper, miserum Fortuna reduxit... ”1520 Tiszta Pál pályaképének vázlata1521 Csáky Antal grófnak, Abaúj vármegye főispánjának, a szepesi kamarai adminisztráció elnökének 1764-ben bekövetkezett halálát követően több éves hangos pereskedés rázta meg Abaúj vármegye és Felső-Magyarország közéletét.1522 Az özvegy gróf Csáky Antalné született Berényi Anna Mária és Tiszta Pál, néhai Csáky Antal volt titkára, majd plenipotenciáriusa és jószágigazgatója között kirobbant elszámolási viták odáig vezettek, hogy a grófnő részéről indított perben részletesen megvizsgálták a grófi titkárból lett Tiszta alispán (majd szepesi kamarai tanácsos és adminisztrátor) felemelkedésének történetét. A per során több tucat szemtanút kérdeztek meg az alperes viselt dolgairól, ami alkalmat adhat nemcsak karriertörténetének felvázolására, hanem az uraihoz, a Csáky grófokhoz fűződő viszonyának elemzésére is. A nagy hatású ügy az ismeretlen pasquillus-szerzőt is megihlette, aki a kisnemesi sorból származó grófi magántitkár gyors meggazdagodását és közéleti felemelkedését azzal magyarázta, hogy behízelegte magát a gróf kegyeibe. „Tiszta puladerben jött be Vármegyénkbe/ Kinek Csáki Háznál történt szerentséje. Ottan szeretetben esett a Szemelye. Mert Csákit el fogta sok nyájas beszéde” „Tisztát Csáki tette Secretariusnak. Nem volt oda módja soha eddig másnak, míglen a pennáját bírta azon háznak mert ő Csákit tette maga nagy Zabjának”1523 1520 OSzK Ktt. Annalecta 10.048. Paszkvillus Tiszta Pál ellen. A könyvtár kézirattári katalógusa szerint a vers 1700 körül keletkezett, ám a Tiszta Pál perbe fogása és a vele kapcsolatos botrány alapján a verset sokkal inkább az 1764 utáni időszakra lehetne datálni. 1521 Jelen feldolgozás nagyrészt a Csáky család szepesmindszenti levéltárának a bécsi Staatsarchivban található perkötetére, ill. az ebben található tanúvallatási jegyzőkönyvekre, továbbá a családi levelezés vonatkozó darabjaira építve mutatja be Tiszta Pál pályáját. A kötetet és a benne található tanúvallomásokat Csáky Antal özvegye kérésére állíthatták össze, ill. vehették fel abban a perben, amit a grófné a Csáky-vagyon elsikkasztásáért Tiszta Pál korábbi jószágigazgató ellen indított. A kiinduló forrás többnyire ellenséges Tiszta Pállal szemben. Nem kizárt, hogy újabb források bevonásával jóval kiegyensúlyozottabb, kevésbé elfogult kép rajzolódna ki főhősünk pályaképéről. 1522 Életpályájára ld. a Személyi adattár című részt. 1523 OSzK Ktt. Annalecta 10.048. Paszkvillus Tiszta Pál ellen. 3°2
