Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az 1751. évi országgyűlés szakirodalmi értékelése
íze szerint rendelettel szabályozta a kérdést.84 Barta nemcsak politikatörténeti, hanem társadalomtörténeti szempontból is cezúrának tartja a diétát és az 1750- es éveket: véleménye szerint ekkor kezdődik a magyar arisztokrácia elidegenedése, eltávolodása a magyar társadalomtól. A politikai szakadás kezdetét e szerint az elmélet szerint a főnemesség és a köznemesség között mindenképpen ez az országgyűlés jelentette a 18. században.85 A korszak országgyűlései iránti érdeklődés az utóbbi években jelentősen megélénkült, ami nem hagyta érintetlenül az 1751-es országgyűlés szakirodalmi megítélését sem. A kutatástörténeti fordulatot az a felismerés okozta, hogy Magyarországon a rendi országgyűlés és a modern alkotmányos parlamentarizmus között jelentős folytonosság volt megfigyelhető. A közép-európai térségben - az abszolutisztikus tendenciák ellenére - virulensen élt tovább a rendiség és - paradox módon - a demokratikus politikai kultúra egyik pillérévé vált.86 A magyar országgyűlés tovább őrizte az ország közjogi önállóságának fikcióját a reformkorban, illetve a liberális reformeszmék egyik fő vitafóruma volt, és az 1848-ban megszülető polgári alkotmányosság bölcsője lett.87 1997-ben született meg Szíjártó István a magyarországi rendiség történetének kutatásában úttörő szemléletű kandidátusi disszertációja, amelyben - elszakadva a hagyományos eseménytörténet-központú megközelítéstől - a diéta intézményének működését vizsgálta az 1712—1791 közötti időintervallumban, előtérbe állítva a diétái szereplők közti erőviszonyok változását.88 A szerző a jómódú középbirtokos nemesség, a benepossessionati 18. századi országos politikai hatalmának növekedését konstatálta, összekötve az országos politikai tendenciákat, egy megye, Somogy vármegye követküldési gyakorlatában megmutatkozó jelenségek feltárásával. 2005-ben jelent meg a szerzőnek a disszertáció szövegére épülő intézménytörténeti összefoglalója a korszak országgyűléseiről. Munkájában a diétákat a tractatusdiaetalis (országgyűlési alkufolyamat) működése közben vizsgálja: kitérve a rendek és az uralkodó, illetve az egyes rendi csoportok közti hatalmi viszonyok jelentkezésére, illetve az erőegyensúly-eltolódásokra.89 Az 1751. évi diéta eseménytörténetét áttekintve félsikernek tartja azt a kormányzat szempontjából: noha hosszú idő óta ekkor sikerült a legnagyobb adóemelést megszavaztatnia a rendekkel, illetve elérni az újonnan adományozott szabad királyi 84 Az eredményekről: Barta 1984. 150. 85 Barta 1984.150-154.; Barta 1994. 80.; Barta 2000.182-186. 86 A közép-európai tendenciákra: Zernack 1995. 5-8.; újabban Mat’a 2007. 70-71. 87 Szíjártó 2016a. 304. 88 Szíjártó 1997a. 89 Szíjártó 2005. 29
