Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
E fejezetem főhősei nem kiemelkedő országgyűlési szónokok, ellenzéki vagy kormánypárti hangadók, hanem az alsótábla „néma többségé”-ből egy-egy felszólalással kitűnő vagy a diétán kívüli tevékenységük okán az országos közvéleményben is ismert követek. Jelen fejezetben a magát a nagybirtok-igazgatásból a patrónus-kliens kapcsolatrendszer segítségével a vármegyei igazgatásba, majd a központi kormányszervekbe és az országos politikába felküzdő két személy, Szuhányi Márton szatmári és Tiszta Pál abaúji követ életpályáját tárgyalom. Arra keresem a választ, hogy a kutatás látókörébe került személyek pályafutásában, illetve felemelkedésében milyen szerepet játszott egy-egy befolyásos főnemesi patrónus segítsége, a kliensek pedig az élet mely területein tevékenykedtek uruk szolgálatában. Érdemes felvetni annak lehetőségét is, hogy a függő viszonyból kiléphetett-e, illetve érdekében állt-e szabadulnia ettől a főúri kliensnek, ha lehetőségei vagy a szükség úgy hozták.1464 Míg Szuhányi Mártonról kiterjedt levelezése, addig Tiszta Pálról egy tekervényes per kapcsán felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyv vall és szolgáltat lehetőséget arra, hogy bepillanthassunk az országgyűlési politika színfalai mögé. A köznemesség nagybirtokosokkal való viszonyát jelentősen megváltoztatta a végvárak felszámolása és a főúri magánhadseregek szélnek eresztése a 17-18. század fordulójától, amely a legkisebb vagyonú katonáskodó nemességet megfosztotta megélhetésétől.1465 A megyei és országos politikai hatalomgyakorlás mechanizmusaiban megnyilvánuló regionális különbségek feltárása még gyermekcipőben jár a 18. századi magyar rendiségtörténet kutatásában. Közhelyszerű állítás a szakirodalomban, hogy a köznemesség és a nagybirtokos mágnáscsaládok közti familiárisi rendszeren alapuló kapcsolat a 18. században már meglazult: a köznemesség önállósodásának folyamata a Duna vonalától nyugatra jobban, míg attól keletre kevésbé ment végbe.1466 A török kiűzését, majd a Rákócziszabadságharc lezárulását követően a köznemesség egy szűk, tanultabb rétege, főleg jogi és gazdasági ismereteinek köszönhetően jószágigazgatóként, titkárként, Változatok a patrónus—kliens viszonyra: Szuhany i Márton és Tiszta Pál példája 1464 A patrónus-kliensi kapcsolatrendszer kora újkori működésének elméletére: Droste 2003. 555-590.; Hengerer 2005. 45-78. Magyar recepciójára: Pál 2007. 1407.; 1454.; Vári-Pál-Brakensiek 2014.; Khavanova 2008. főként 1256-1257.; Khavanova 2015. 5-16. A magyar nemesi társadalmat behálózó familiárisi-szervitori viszony 17. századi működésére és ennek 18. századi felbomlására, ill. átalakulására, továbbá regionális jellegzetességeire: H. Balázs, 1987. 130.; Vörös 1989. 685-687.; Tóth 1997.149-159.; Kovács 1996.61-62.; Dominkovits 2002a. 273-303.; Szíjártó 2006.138-141. 1465 Tóth 1996.149-159. 1466 H. Balázs 1987.130. *93
