Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
jelenlétet.1456 A hivatalokból való kirekesztettség érzését számos forrásrészlettel lehet alátámasztani. Például az 1751. évi diéta idején Festetics Pál soproni követ egyik országgyűlésen atyjához intézett levele szerint a tiszai vármegyék követei egy személynöki audiencián követelték, hogy Károlyit pohárnokmesterséggel jutalmazza a királynő.1457 A Szuhányi-levelezésből kiderül, hogy Károlyi Ferenc nagyjából ugyanebben az időben pályázott az aradi főispánságra, ám végül a királynő még a diéta alatt a törekvő személynököt, Fekete Györgyöt tisztelte meg a pozícióval.1458 Szuhányi Károlyi Antal kamarási címének megszerzése érdekében javasolta az apának, Károlyi Ferencnek, hogy ebben az ügyben folyamodjon az uralkodóhoz. Mint számára kiderült, hogy Ferenc apja, Károlyi Sándor „nyomdokát akarván követni, semmiért nem igyekszik folyamodni”.1459 A diéta előkészítése idején, 1750 novemberében Szuhányi Márton Perényi Károly ugocsai főispánnak is javasolta, hogy a diétán hozzanak törvényt arról, hogy egy-egy országos méltóság vagy dikasztériumi tisztség megürülése esetén azt tiszai kerületbelivel kell betölteni. Ezt azzal indokolta, hogy az északkelet-magyarországiak kimutatása szerint nagyon alulreprezentáltak minden pozícióban.1460 Felvetette annak a veszélyét is, hogy a Tisza melléki vármegyék érdekeit nem tudják megvédeni a következő diétán az adófelosztáskor, ami az adóteher jelentős növekedését fogja hozni: „meg is romlanak, ha elméjekben nem veszik, mert bizony vissza hánnyák nyakokra a Portákat, amelyekkel most alleviálva vannak”.1461 A régió nagybirtokosai az országos politikában való előmenetelüket 1456 Kovács 1997. 59-60. A Károlyiak esetében a családi birtokok súlyos eladósodottsága sokáig nem engedte meg a hosszabb, költséges bécsi jelenlétet: ez csak az 1790-es évekre vált gyakorivá. Minderre: Vár-Pál-Brakensiek 2014. 72., 95. 1457 MNL OL P 243 2. cs. 6. tétel. 30—33. föl. Fetetics Pál levele Festetics Kristófhoz, Pozsony, 1751. június 8. „Groff Karolynak conferaltassék Pincernas Barosagh [vagyis pohárnokmesterség - N.J. megjegyzése], mivel az eö földjökön egy Baro Regni sincsen”. 1458 MNL OL P 398 164. doboz. 73734. levél. Pozsony, 1751. október 6. 1459 MNL OL P 398 164. doboz. 73735. levél. Szuhányi Márton levele Károlyi Ferenc grófhoz. Pozsony, 1751. november 11. Károlyi Antal a kamarási kulcsot csak 1754-ben kapta meg: ÖStA HHStA Hofarchive, Oberstkämmereramt, Kämmerer-Ernennungen, betreffende Serie I. Geschäftsbücher. Kammererindex (4. köt.). Verzeichnis des K. K. Kämmerer von anno 1723—1773 (1785). 1460 Ez a kinevezési gyakorlat annál inkább tűnt visszásnak, mert a korábbi usus szerint az országbíró a felső-magyarországi régió előkelői közül került ki. Legközelebb csak 1783-ban került az országbírói hivatalba felső-magyarországi Csáky János személyében, azonban már aligha ennek a régi szokásnak a hatására. Erre: Varga 2012b. 246. 1461 MNL OL P 1969 2549. tétel. Szuhányi Márton levelei. No. 44. Pozsony, 1750. november 7. Fel is sorolja a két tiszai kerületből származó tisztviselőket. A tiszáninneni kerületből Péchy Gábor ítélőmester, Niczky Ferenc királyi táblai ülnök, Barkóczy Ferenc egri püspök, hétszemélynök, továbbá Keglevich József gróf helytartótanácsos, a tiszántúliból (a levélíró Szuhányin kívül) Zoltán István királyi táblai ülnök és Károlyi Ferenc gróf hétszemélynök töltött be pozíciót. A névsor rámutat 291
