Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
megyei táblabíró. A legértékesebb vagyontárgyak a pápai ház a hozzá tartozó majorsággal, a ménessel, ezüstneműkkel és a badacsonyi szőlő présházzal, Csuzy Gáspár és testvérei, illetve Fekete György között osztattak fel. Megemlítendő, hogy a Somló-hegyen fekvő szőlőt présházzal, egy győri házat és a rendeki majorságot egyedül Fekete György kapta. A Komárom megyei birtokokat (82 jobbágytelek, 6 faluban) ötfelé osztották egyenlő arányban. A herestényi kúriával, az itt levő mészárszékkel, kocsmával és malommal, valamint az úgynevezett kuriális jogállású telkekkel ugyanezt tették. A birtokok központjában, Csúzon álló kúriát a legidősebb fiú, Csuzy Imre örökölte.1376 A Komárom melletti Szemerén lévő úrilakot viszont Csuzy Gáspár kapta.1377 A családi jogok védőjeként, a família ügyvédjeként legtöbbször ugyancsak Gáspár jelent meg a peres eljárások során.1378 Az egyes birtokokra való jogigényt csak hosszas pereskedéssel tudták a Csuzyak érvényesíteni, amire jó példa az abonyi uradalomért a galánthai Balogh családdal szemben folytatott másfél évtizedes jogi huzavona.1379 Bár a közvetlen összefüggés források híján nem állapítható meg, de feltételezhető, hogy ezek a személyes konfliktusok az országgyűlési politizálásában is lecsapódhattak. Hozzájárulhatott ehhez még az is, hogy Csuzy a pápai (döntően református) köznemesség ügyvédjeként szembekerült a város és a vármegye legbefolyásosabb nagybirtokosával, gróf Esterházy Ferenc tárnokmesterrel.1380 Az anyagi kifosztottság érzése és elszenvedett személyes sérelme vihette Csuzyt az ellenzékbe, amikor 1751-ben a diétán a legtöbbet felszólaló ellenzéki követként vívta szócsatáit a kormánypárt vezérével, féltestvérével, Fekete György 1376 MN OL P 61 3. doboz. 1. tétel. Évrendezett iratok. Csúz, 1738. május 16. Fekete György és Csuzy Pál örökösei közötti osztálylevél másolata. 1377 Petrovai 2002. 137-138. 1378 Erre két példa: MNL OL A 35 506. köt. Lajstromkönyv. 646. p. 1754. augusztus 8. Komárom vármegyének küldött leirat. Csuzy Gáspár özvegy Csuzy Imréné Farkas Julinanna perében özvegy Ujlaky Ferencné ellen. Ugyanúgy az abonyi uradalomért a galánthai Balogh családdal szembeni perben: MNL OL P 61 4. doboz. 1. tétel. 27-34. föl. Évrendezett iratok Abony, Csobánc, Vásonkő uradalmainak ügyében a Királyi Tábla előtti perről való tudósítás (1754). 1379 Kocsis 1995. 405. A középkori vázsonykeői Horváth család örököseként a Pozsony vármegyei eredetű galánthai Balogh család volt a 18. század elején a Pest megyei abonyi uradalom (Abony, Tiszakécske, Tószeg, Paládics) földesura, amelyre oldalági leszármazottként 1740-ben a Csuzy- Tallián-Vörös-család is bejelentkezett és pert indított a korábbi birtokosok ellen. Egy birtokosztály eredményeként végül az új igénylők 1756-ban megkapták az uradalom felét. 1380 Egy bizonyos pápai rét birtoklása ügyében keletkezett vita a pápai köznemesek és az Esterházyak között, amiről Esterházy Ferenc 1741. március 23-i levelében írt pápai tiszttartójának, Bittó Józsefnek. Ennek során a jogi képviselő Csuzy Gáspár volt. Erre: László 2008. 68. sz. 53-54. 2?6
