Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
távú taktikai lépésnek tekinthető.1284 Nógrád egyik követe (nevezetesen Darvas József) számára ez a diéta a hagyományos, történelmi gyökerű protestáns ellenzékiség meghaladását hozta.1285 Darvas pártváltását az uralkodó előtti audienciák alkalmával felekezete ügyeinek képviseletében ügyesen ki is használhatta.1286 Arad megye követe, Forray András megyei jegyző ellenzékiségével inkább fel akarta hívni magára az udvar figyelmét, hogy aztán a diéta végére lojálisán szerepeljen. Az udvar céljainak támogatásában aztán hosszú távon is következetes 1284 Vas vármegye követeiről: Nagy 2017a. 44-48. A vasi követek közül Sallér István a megye főispánjának köszönhetően, néhány évvel a diéta után alnádorrá lépett elő, míg Adelffy Antal a kőszegi kerületi tábla bírája lett. Moson vármegye követét, Csiba Jánost a következő diétán tanúsított kormányhű szereplését követően nevezte ki az uralkodó helytartótanácsossá. Ezzel egyébként testvére, Imre „példáját követte”, aki 1748-tól helytartótanácsosként működött. Utóbbiról: Ember 1940. 202. Pozsony megye követei közül borsai Szüllő Zsigmond (fi772) volt az aktívabb: ő is családi kapcsolatrendszere révén kötődött az udvar-párti pozsonyi protestáns jogászelithez (neje Zsitkovszky Mária Anna volt), ill. Pálffy Károly tábornok és pozsonyi főispán javainak prefektusa és plenipotenciáriusa volt (MNL OL P 648 4. cs. Nr. 169. 207—210. föl. Szüllő Zsigmond 1769-es végrendelete, továbbá ugyanott: Nr. 143. Berchtold Ferenc esztergomi kanonok kiadványa. Borsa, 1764. szeptember 30.). Familiárisi kötődését jelzi az udvarhű Pálffy családhoz, hogy 1743-ban Pálffy János nádortól nádori donatiót nyert a pozsony váraljai Arany Koronához címzett vendégfogadóra (MNL OL P 648 4. cs. Nr. 92. Bécs, 1743. augusztus 9.). Hosszú távon azonban karrierje „kudarcosnak” tekinthető, magasabb hivatalt nem nyert el. Az 1764-1765. évi diétán aztán ismét ellenzékiként tűnt fel (Horváth 1868.1.401.). Követtársának, az adószedő Farkas Gáspárnak a pályája ehhez képest sikeresnek mondható: végeredményben az 1751-ben a kormányzatot támogató magatartása hamarosan álláshoz juttatta a Királyi Táblán, majd innen tovább léphetett az Udvari Kancelláriára is. Ld. erről a Személyi adattárat. 1285 Követtársa, Batta Pál feltehetően katolikus volt: az ő esetében a diéta elején ellenzéki szellemű megnyilatkozásokat olvashatunk a naplókban. Június 28-án már a kormányzatot támogató felszólalók közt találjuk nevét, majd július 12-én már a magasabb adóösszeg mellett tette le a voksát. Egy később íródott kérvénye szerint megyei hivatalvállalását szolgabíróként kezdő, majd azt vármegyei perceptorként (adószedő) folytató Batta Pál 1744-ben nyerte el a megyei alispánságot. 1754-ben már királyi táblai vagy hétszemélynöki pozícióra pályázott alispánként, arra hivatkozva, hogy „Őfelsége szolgálatát minden alkalommal előmozdította”. Kormánypárti diétái szereplése végül elnyerte méltó jutalmát: 1758-ban királyi táblai ülnöki kinevezést nyert. Utóbbiakra: MNL OL E 584 Személynöki iratok. No. 37. Bécs, 1754. október 31. Királyi kancelláriai votum a Nedeczky József hétszemélynök halálával megüresedett állás betöltéséről; Sebők 2012.43. 1286 SRKTGy Kt. A/IX./2389. Darvas József levele Gyürky Istvánhoz (másolat). Bécs, 1753. Augusztus 14. A levél írója ebben beszámol az 1753 augusztusában a királynőnél, egy bizonyos Madách úrral együtt tett vallásügyi instanciázásról. Ennek végén Mária Terézia kézcsókra nyújtotta a kezét: „maga le vonván a kesztyűjét és hozzánk indúlt, ebben is nagy Kegyességét mutatván, ’s engemet nevezetessen is szóllítván, úgy-e úgymond én vagyok Darvas, nem németesen, hanem tiszta magyarossan ki mondván nevemet, reflektálván Diaetalis szolgálataimra” 25s
