Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A diétai szereplők

volt Szuhányi Márton, aki az 1714-1715-ben már távollévő követként is jelen volt az országgyűlésen.1204

Valójában azonban a forrásadottságok miatt a rendi tábor egyes személyeinek véleményét név szerint általában nem ismerjük, sokkal inkább volt szerepe néhány vezérszónoknak, a többiek - némi túlzással - a diéta néma többségébe tartoztak bele. Szíjártó István kutatásai és saját, fentebb ismertetett eredményeim szerint az alsótáblán ülők kb. egyötöde szólalt föl, vagy nyilvánított véleményt.1205 Az „aktív felszólalók” kis száma és a „néma többség” befolyásolhatósága, mint strukturális adottság hosszú időtartamban is jellemző maradt a magyar diétára. Mindez a magyar országgyűlések történetét jól ismerő és arra visszatekintő Hajnóczy Józsefnek is feltűnt, aki egy magánlevelében felvilágosult szarkazmussal így jellemezte a diéta résztvevőit: „eme 500 képviselő között alig van 10, aki valóban részt vesz a törvényhozásban. A többi automata gép, amely a fenti 10 által, — rokoni kapcsolatok, tiszteletbeli állások, pénz és megfélemlítés révén - tetszés szerint irányítható”.1206 Talán a korabeli parlamenti politikai viták általános jellemzőjeként regisztrálhatjuk ezt az alacsony felszólalási arányt. Peter Jupp monográfiája szerint a londoni parlament alsóházában 1690—1714 között a képviselők nagyjából ugyanekkora arányban voltak aktívak (tartottak beszédet vagy vettek részt valamelyik bizottság munkájában).1207

Ez persze nem jelenti azt, hogy a követeknek ne lett volna egyes politikai kérdésekben a vármegyétől kapott utasításuk alapján álláspontjuk vagy véleményük, de ezt a nyilvános politikai vitákon nem hallatták vagy felszólalásaik a diétái naplókban nem őrződtek meg. Baranya vármegye követeit például küldőik arra utasították, hogy a dunai vármegyékkel együttműködve a megyére eső adóösszeg növelését akadályozzák meg, ám a naplókból nem derül ki egyértelműen, hogy nyilvánosan felszólaltak-e. Ehelyett azonban — több vármegye esetében is — a háttérben való érdekérvényesítést, vagyis többnyire főispánjuk kapcsolatrendszerét hívták segítségül az adóösszeg csökkentése érdekében.1208

Gosztonyi István, Szent-Iványi Ferenc, az 1728-1729. éviek: Rötth Sándor, Bossányi Imre, Mérey Zsigmond, Seldmayer István.

1204 A diéta adatbázison kívül: Kovács 1994. II. 400-401. (262. regeszta.)

1205 A jelenségre: Szíjártó 2009.93.

1206 Hajnóczy 1998.155.

1207 Ez az 558 fős angol alsóház tagjaiból 100-110 főt érintett. Erre: Jupp 2006. 61.

1208 MNL BML IV.l.a. 192. 1751. június 26.; MNL KMEL IV.l.b./l. 36-37. föl. Esztergom, 1751. augusztus 6. Esztergom vármegye rendjei köszöntőlevelének fogalmazványa Csáky Miklós érsekhez; MNL OL P 398 154. doboz. 69365. Szatmárnémeti, 1751. november 15. Szatmár vármegye Károlyi Ferenc gróf főispánhoz az adóösszegből származó hátralékok és más ügyekben.