Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Indigenák az 1751. évi országgyűlésen

az 1635. évi 63. törvénycikkben honfiúsított Waldstein Ádámtól való törvényes leszármazását és indigenátusát a bizottság a Cseh Királyi Tábla igazolása alapján ismerte el.1121 A Waldsteinek esetében ugyancsak szerepet játszhattak a magyar főúri családokkal, így a Pálffyakkal, Serényiekkel vagy a Batthyányakkal kötött családi kapcsolatok,1122 ám az országgyűléshez benyújtott iratok között erre nem találtam hivatkozást.

Az 1711-ben indigenátusi oklevelet nyert Johann Anton Berchtold gróf árvái, Anton, Franz és Josef számára anyjuk kérelmezte a honfiúságot (az apa katonai érdemei mellett) azzal az indokkal, hogy gyermekeiben a Pozsony megyei birtokos Spáczay család révén magyar vér is csörgedezik.1123 Szintúgy egy magyar köznemesi családdal, a Moson megyei Zsidanicsokkal való rokonságra hivatkozhatott a báró Weisz família. Moson megyei hivatalviselők - köztük az országgyűlési követek - igazolták is a család honfiúságát.1124 Adott esetben segíthetett egy-egy befolyásos, magyarországi rokon-pártfogó nevének említése is. Karl Ferdinand von Königsegg gróf kérvényében arra hivatkozott, hogy fia, Xaver Esterházy Ferenc gróf tárnokmester lányát vette feleségül, és állandó jelleggel Magyarországon lakik.1125 A szakirodalomból ismert, hogy Johann Anton Deschan (de Hannsen), a Magyar Kamara tanácsosa Pálffy János nádor és a folyamodó hivatali felettese, Erdődy György kamaraelnök közbenjárására kapta meg indigenátusi diplomáját 1744-ben.1126

Az ősöktől örökölt magyarországi birtokok említése is segíthetett a leszármazónak célja elérésében, ugyanis törvény szerint örök jogon Magyarországon csak magyar nemes bírhatott földbirtokot (1715. évi 23. törvénycikk).1127 Az indigenátusuk országgyűlési becikkelyezéséért folyamodók célja nagyon

1121 MNL OL N 73 1. cs. Lad. X. Fase. C. No. 25. FranzJosefWaldstein gróf indigenátusának igazolása.

1122 így pl. Batthyány Károly gróf horvát bánnak és egyben József trónörökös főudvarmesterének első feleségét is Waldstein Borbálának nevezték. A Waldstein család magyar kapcsolataira Ld. Kökényesi 2016a. 73., 203., 238., 345., 375., 378., 391.

1123 MNL OL N 73 1. cs. Lad. X. Fase. C. No. 15. Anyai ágon az árvák nagyanyja Spáczay Zsófia volt: Gudenus 1990.1.148.

1124 Uo. Fase. B. No. 30. Weisz Bertalan báró indigenátusi oklevele (Bécs, 1729. december 18.). Másolat. Báró Weisz Péter és János édesanyja, báró Weisz Kristófné volt Zsidanics-lány.

1125 Uo. Fase. C. No. 5. (28-29. föl.) Siegfried von Königsegg gróf 1751. július 7-én benyújtott kérvénye a diétához.

1126 Fallenbüchl 1989. 80.

1127 MTT 453-454. 1715. évi 23. törvénycikk l.§: „addig azonban, míg a felhívott törvénynek [1687. évi 26.] eleget nem tesznek, se a honosság, se a honosság előjogát ne élvezzék, se fekvőjószágok birtokosai ne lehessenek”. A 2.§-ban az indigenák által zálog- vagy más ideiglenes módon bírt birtokaik „bármely magyar nemzetbeli embernek folyamodására s bármely bíró közbejöttével mindenkor megválthatok, s kifizethetők legyenek ”.

225