Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Az új szabad királyi városok becikkelyezésének ügye

folytatott küzdelmek még további 5000 Ft-ot emésztettek fel.962 Mint később látni fogjuk, a szórás igen nagy az egyes városok megváltási összegei és az ezzel járó adósságok összege között.

A város kiváltságolásának utolsó fázisa az országgyűlési törvénybe iktatás volt, amelynek eredményeképpen a város ülőhelyet és szavazati jogot nyert a diétán. Az 1514. évi 3. törvénycikk határozta meg a szabad királyi városok körét. Erre a törvényre hivatkozva az 1608-as koronázás előtti 6. cikkely szűkítette a királyi városok körét, és a további városi kiváltságok kiadását a Magyar Tanács hozzájárulásához kötötte. A 17. században számos város kapott a királytól privilégiumot, ami kiváltotta a nemesi rendek félelmét, hogy kiváltságaikat veszély fenyegeti. Az 1687. évi diétán Szatmárnémeti követeinek jelenléte okozott botrányt az alsótáblán, mivel a város privilégiumait a diéta nem hagyta jóvá (erre csak 1715-ben kerül sor).963 Szatmárnémeti ügye szülte a 18. század folyamán oly sokat hivatkozott és könnyen félreértelmezhető 1687. évi 17. törvénycikket. Ebben a rendek elhatározták, hogy a jövőben nem szaporítják a szabad királyi városok számát. Az a kitétel újabb kibúvókra és ellentétekre adott okot, hogy csak nagy érdemek és közhasznosság alapján, törvény útján lehet szabad királyi várost létrehozni.964 így például 1751-ben a győri káptalan és ellenfele, a város is ugyanúgy hivatkozhatott ugyanarra a törvénycikkre, csak ezt a két szembenálló fél szögesen ellentétesen értelmezte.

962 Csizmadia 1940.4-5.

963 PÁL 2006. 204.

964 Csizmadia 1962.67.

'93