Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
amelyek a rendek részéről a tárgyalások során az adóemelés fejében leginkább óhajtott követelések közé tartoztak.902 A misera plebs contriubensre, a nyomorult teherviselő népre való hivatkozás szinte minden adóvitával kapcsolatban megjelenik a naplókban és a pasquillusokban is. Az érvelésmód mögött felsejlik azonban egy tipikus rendi ideológia arról, hogy jobbágyaik nem tudnak több terhet, így hadiadót és egyéb állami terhet elviselni. A misera plebs és az adóalap védelme érdekében hivatkoztak arra többen például 1751-ben, hogy az urbárium ügyét az országgyűlésen kell rendezni és erről a diétán szükséges törvényt hozni. A vármegyei követek meg voltak győződve arról, hogy jobbágyaikat, a nyomorult teherviselő népet ők védik meg az államhatalomtól, hazájukat az idegenektől.903 E mögött az az Európában a kora újkorig általános rendi törekvés húzódott meg, amely a helyi vezető réteg számára a jobbágyok feletti uralom fenntartását és az alattvalókkal való viszony mediatizálását (a közvetlen, királyi tisztségviselők általi felügyelet bevezetésének meggátlását) célozta.904 A gyakorlatban ez azt is jelentette, hogy a földesurak saját maguknak akartak megtartani minél többet a jobbágymunka gyümölcséből a terjeszkedő államhatalom rovására.905 Más szemszögből tekintve az 1711 után erősebb pozíciókkal rendelkező rendi politikai elitnek sikerült a korábbiakhoz képest alacsonyabb adóösszeget kiharcolnia a Habsburg-kormányzattal szemben, amely a misera plebs contribuens számára életviszonyai javulását is jelentette.906 A pasquillusokban ez a jobbágyvédő retorika összefonódott az adóemelés elutasításának elvi magyarázatával: az ország nem emelheti az éves adóösszeget, különben az adóalap, a jobbágy elnyomorodik. Az érvelés szerint az adóemelés mellett kardoskodó követek nemcsak a szegény népet, hanem a rendeket is nyomorba döntik.907 Előfordult azonban, hogy az okosabb kormánypárti szónokok visszájára fordították a rendek patriarkális beszédmódját. A július 12-én a főrendek üzenetével az alsótáblára érkezett Barkóczy Ferenc egri püspök beszéde szerint 902 Bérenger 2010.224. 903 Szíjártó 2005.176-177. 904 Bónis 2003. 308-309. 905 Kosáry 1996.46. 906 Nagy szerepe lehetett ebben a Rákóczi-szabadságharcnak, amelynek következtében a rendek viszszaszerezték az országgyűlés számára az adómegajánlási jogot. A rendiség erősebb pozícióinak köszönhetően a birtokos nemesség számára biztosította egyfelől a saját hadiadó alóli mentességet, másfelől közvetve az országra - vagyis a misera plebs contribuensvz - eső adóteher csökkenését is el tudta érni. Erre a folyamatra: Szíjártó 2006.9-10. 907 A már előbb említett pasquillus is példa rá: OSzK Ktt. Quart. Lat. 2497. 23-28. p. In diversos et compluros.
