Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Bevezetés
kiaknázni. Több naplóvariáns létezik egy, az 1751. június 11. és július 5. közti adóemelésről folytatott vitát részletesen leíró szövegről.30 Egy másik, ennél sok szempontból bővebb naplószöveget őrzött meg Kovachich Márton György forráskutató-történetírónak az Országos Levéltár Regnicolaris Levéltárába került naplómásolat-gyűjteménye. Ezt a naplót - címlapjának tanúbizonysága szerint - több másik kézirattal együtt Batthyány József kalocsai érsek gyűjteményének egyik naplójáról másolta le.31 Forrásértékét emeli, hogy a főrendek véleményét a felsőtáblára küldött üzenetváltások kapcsán külön rögzítette. A hivatalos naplókat a Királyi Tábla egyik ülnöke szerkesztette a személynök irányításával és jóváhagyásával, míg a diéta feliratainak, sérelmeinek és kívánalmainak megfogalmazása valamelyik ítélőmester feladata volt. A megszerkesztett szöveget ő diktálta le az úgynevezett kisköveteknek, akik a követeket a diétára elkísérő segédszemélyzetet alkották.32 Az így létrejött magánnaplókat a követek hazavitték küldőiknek, és ennek segítségével számoltak be otthon a diéta eseményeiről. Az egyes naplók között nagyfokú lehet a hasonlóság, illetve az azonosság. Nagyobb eltérés az egyes naplók között csak abban mutatkozik meg, hogy menynyire teljesen vagy pontosan kivonatolják, illetve közük az egyes beszédeket, illetve mellékelik a keletkezett iratokat.33 A közhitelű napló fogalmát ekkor még nem ismerték, a használók általában megelégedtek a naplók tartalmi hitelességével. (Erről csak a következő, 1764—1765. évi diétán robbantak ki nagyobb viták.)34 Ennek ellenére az Archivum Regniben minden diétáról maradt fenn a Királyi Tábla által készített, hivatalosnak tekinthető napló. Az egyes ülésekről szóló eseményleíró szövegrészek mellé, vagy a napló végére gyakran mellékelték a diéta által keletkeztetett iratok másolatait (például feliratok, leiratok, törvénycikkek, bizottsági utasítások, illetve jelentések vagy sérelmek szövegeit). Észlelhető azonban, hogy a követek, illetve a kötetek másolói igyekeztek a helyi (megyei, városi) közvéleményt is érdeklő híreket megörökíteni, illetve az őket érintő iratokat a naplóhoz hozzácsatolni.35 Gyakran kapott helyet az egyes megyékhez 30 Ennek egyik, leggyakrabban hivatkozott példánya az Országgyűlési Könyvtár Gyurikovitsgyűjteményében található és digitalizált formában az interneten is elérhető: http://mpgy.ogyk.hu/ mpgy/gyurikovits/iySlxDiarium.pdf (2017. március 15-i letöltés) 31 MNL OL N 114 13. köt. Diarium publicarum regni sessionum et ibidem tractarum negotiorum. 32 Szíjártó 2006. 242-243. 33 Siklóssy 1939. 57-58. 34 Siklóssy 1939. 58—59. Változást csak a nyomtatott országgyűlési napló 1790-ben való megjelenése fog hozni, amelyet immáron közhitelűnek fogadtak el. 35 Erre jó példa egy 1751. évi, Zemplén megye levéltárában fennmaradt országgyűlési napló, amelyben az egyik zempléni követ erényeit magasztaló versezetet is mellékeltek az összeállítók: MNL BAZML SFL IV.2001.m. 6. köt. Diarium Diaetae anni 1751. pro Archivo Comitatus Zempleniensis. 17
