Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
püspök, Klobusiczky Antal báró zempléni és Csáky Antal abaúji főispán, továbbá Batthyány Adám gróf, illetve az alsótábláról Fekete György személynök, Péchy Gábor ítélőmester és Kvassay László alországbíró. A nádor a „vakmerőbb és lármásabb” követeket küldő megyék főispánjait kérte ezek rendre intésére és lecsendesítésére. Az említettek közé tartozott Csuzy veszprémi, Okolicsányi zempléni és Török Sándor győri követ. A főispánok ígéretet tettek a követek megbékítésére, ám - ha a diéta eseményeit tovább figyelemmel kísérjük — megállapítható, hogy a követek későbbi felszólalásain ennek hatása alig tapintható ki, bár való igaz, hogy a következő ülésen a rendek megajánlották a 300 000 forintot.604 A rendi ellenzéki egység bomlásának kezdete - a június 21-22-i viták A június 21-i ülés kezdetén a személynök a rendek szemére hányta, hogy a királynő már hat hete Pozsonyban tartózkodik, és a királyi előterjesztésekre a rendek azóta sem válaszoltak.605 Festetics Pál volt az első kezdeményező, aki felvetette az alsótáblai követek közül, hogy valamennyit lehetne ajánlani, de csak azzal a feltétellel, hogy először is az adómegajánlás érvényessége három évig tart, és három év után a törvények értelmében újabb országgyűlést kell összehívni, másodszor az adóbehajtásért a diéta felelősséget nem vállal, illetve végül a sérelmeket a királynőnek orvosolnia kell.606 A Kovachich-gyűjtemény egyik naplója szerint Festetics tervezete a dunántúli és Dunán inneni vármegyék kompromiszszumos véleményén alapult.607 így tudja a Festetics család egykori monográfusa és történetírója, Szabó Dezső is.608 Még inkább erre mutat, hogy az eddigi ellenzéki követ, Darvas József- a sérelmek orvoslásának feltételével - hamarosan megajánlotta a 300000 forint értékű emelést.609 Viszont a dunai megyék közül sem mindenki osztotta Festetics és Darvas álláspontját. Csuzy és Batta Pál ragaszkodott ahhoz, hogy először a regulamentum militare és a reincorporatio ügyét kezdjék el tárgyalni, hogy ebből kiderüljön, meddig mehetnek el az adómegajánlással.610 Pozsony vármegye követe, Szüllő Zsigmond viszont a vármegyéje 604 Hornig 1903. 55-56. 605 A már említett kiküldött bizottságok megkezdték a munkát, de az adókérdésről a rendek még nem határoztak. 606 Utóbbin az elszakított területek Magyarországhoz való visszacsatolását, a regulamentum militarénzk az adófizetők javára való javítását és az ingyenes előfogatok (vectura) megváltását értette. 607 MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 21-i ülés. 608 Szabó 1928.151. 609 OK 700.470. Diarium diaetae. 48. p. 610 Uo. 47. p. '34
