Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
a rögzült ismeret, hagyomány, érzelmi motiváció, de a személyes előnykeresés és az egyéni ízlés, illetve vérmérséklet sem elhanyagolható mértékben van jelen.506 A diszkurzív politikatudományi felfogás szerint a politikai beszédek egyfajta rítusként működnek, amelyek nem felélesztik, hanem elaltatják a kritikát: „a közhelyek és elcsépelt frázisok állandó ismételgetése egyszerűen arra szolgál, hogy kritikátlan reakciókat váltson ki: a politikusoknak ez az ősi szokása mentálisan megnyugtatja a hallgatóságot”.507 A sok ismétlés azonban szöveghelyenként egyedi mérlegelést igényel a történész részéről. Meg lehet vizsgálni, hogy e retorikai elemeket milyen politikai szituációban használta a szónok, és milyen hatást érhetett el vele. A naplószövegekben rögzített tettek mérlegelésénél mindezeket a tényezőket igyekszem majd figyelembe venni, és ezek mentén elvégezni elemzésemet.508 „A béke felkészülés a háborúra, a háború pedig a pénzen alapszik”509 — Az adóügyi viták az országgyűlési naplók tükrében Mint a kötet bevezetésében is utaltam már rá, az 1751. évi diéta politikatörténetének feldolgozása kapcsán politikai csomópontokat keresek, amelyek a diétán általában viták formájában nyilvánultak meg. Mindezek ellentétben állnak a diéta mindennapjainak eseménytelenségével, vagyis az ügyek gördülékeny megtárgyalásával. Ilyen csomópontok esetén a politikai cselekedetek megsűrűsödnek, és sűrítő erejük hozzájárul ahhoz, hogy a konkrét események kapcsán, de azon túlmutató, sőt általános érvényű összefüggések is feltárhatóak és a beszédekhez kapcsolhatóak legyenek.510 Szabó Márton meghatározása szerint: „a vita egy társadalmi-politikai tér különböző szereplőinek egymáshoz viszonyított cselekedete”. Ez nem az egyet nem értéssel azonos, de végeredményét tekintve többnyire kompromisszummal végződik. A cselekvők (beszélők) szövegei „átnyúlnak egymásba”: reflektálnak a másik beszédére, idézik és újraértelmezik 506 Szabó 2016.182. 507 Edelman 2004.97. 508 Felhívom a figyelmet arra, hogy Szíjártó István akadémiai doktori értekezésében az itt szereplő követek jó részéről közölt hosszabb-rövidebb életrajzot, elhelyezve őket a kor politikai tablóján is: Szíjártó 2017. 509 MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 12-i ülés. Részlet a főrendek alsótáblához intézett küldöttségének üzenetéből. Feltehetően ezzel is a kora újkorban gyakran parafrazeált cicerói gondolatot vették át és tették magukévá: „pecunia nervus belli”, vagyis a háború éltető ereje a pénz. Erre Ld. Kenyeres 2016.91. 510 Szabó 2016. 174-175.
