Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A kereskedelemügyi sérelmek az 1751. évi országgyűlésen

Noha nem alkotnak a szó komolyabb értelmében vett gazdaságpolitikai programot, de a magyar nemesség körében az 1790-es évektől tapasztalható erős közgazdasági érdeklődést mindezek a sérelmek már megelőlegezik. A földbirtokosok közvetlen anyagi érdekeltsége számos problémára hívta fel a politizáló közvélemény figyelmét, és kitágította annak látókörét. Ezek a problémák voltak például a vámok, a nemzetközi piacok elérhetősége, a közlekedés fejlesztése, illetve a külpolitikai helyzet változásának hatása a termények értékesíthetőségére.499 Egyfelől 1751-ben a rendi privilégiumok biztosítása volt az elsődleges a kereskedelmi sérelmek orvoslásakor. Másfelől a III. Károly-kori bizottsági munkálatokhoz képest a kereskedelmi-gazdasági jellegű reformkezdeményezések alacsonyabb színvonalon, ám szórványosan mégis jelentkeztek, búvópatakszérűén éltek tovább a század közepének országgyűlési szövegeiben. A problémák felvetése és regisztrálása ezekben már megtörtént, komolyabb, rendszerszerű megoldási javaslatok csak később, a 18. század vége felé születtek (elég legyen itt az 1790—1791-es országgyűlés által kiküldött kereskedelmi bizottság munkálataira, illetve Berzeviczy Gergely vagy Skerlecz Miklós munkáira utalni).500

499 Glósz 2014. 34.

500 Az 1790-91. évi diéta által kiküldött kereskedelemügyi bizottság javaslataiban új elem volt - a korábbi sérelmi jellegű politikai törekvésekhez képest, hogy már — felismerve ennek fontosságát - konkrét javaslatokat tett a hazai ipar fejlesztésére, a magyar gazdaság tőkeszegénységét felismerve indítványozta egy állami alapítású kereskedelmi pénztár felállítását. Erre: Benda 1980.168—169.

Hl