Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A kereskedelemügyi sérelmek az 1751. évi országgyűlésen

ott jó piaca lehet a magyar gabonának.467 Elhatározta, hogy az adriai-tengeri kereskedelem támogatása érdekében az exportálandó termékek vámját csökkenteni fogja. Kilátásba helyezte továbbá, hogy ha az osztrák örökös tartományokban nem lesz húshiány, akkor a délnémet birodalmi városok irányába megengedi a szabad kereskedelmet. ígéretet tett arra, hogy a bécsi mészárosoknak a magyarországi kereskedők felé fennálló tartozásai behajtásának ügyében tájékozódni és határozni fog. A korábbiakhoz képest új elem volt a leiratban, hogy az uralkodó kivonta a diéta hatásköréből az átfogó kereskedelmi szabályozás feladatát, és rábízta a Kereskedelmi Igazgatóságra, amelynek a Magyar Kamara és a Magyar Udvari Kancellária delegáltjaiból álló tagokkal kiegészülve kellett kidolgoznia a vámrendeletet.468 Az Igazgatóság működését azonban a rendek által megszabott keretek korlátozták. Erre utal a szakirodalom azon közlése is, hogy 1751-ben a magyar kormányszervek a nemesség vámmentességének fenntartása mellett érveltek az Igazgatóságnak küldött átiratukban. Az 1754. évi vámrendelet aztán ezeknek, az országgyűlés hatására elindított, de a magyar javaslatoktól már némileg elrugaszkodott munkálatoknak lett a végeredménye.469

Az 1751. évi országgyűlésen is hangoztatott rendi követelések közül elsősorban a nemesi vámmentesség (sőt hatályának kiterjesztése) és az agrártermékek osztrák tartományok felé irányuló, kedvezőbb vámtételekkel való kivitelének megkönnyítése épült be a vámrendelkezések közé, és hosszú távon is meghatározta az osztrák-magyar kereskedelem viszonyrendszerét.470 Jellemző, hogy kereskedelmi sérelmekről nem született olyan királyi resolutio az országgyűlésen, amely — az előző diéta végzéseivel ellentétben — bekerülhetett volna a törvénytárba. A rendek rábízták ezen ügyeket a leendő királyi szabályozásra. Ennek ellenére az ország kereskedelempolitikáját a hosszú távú gazdasági szempontok mellett sok esetben továbbra is a pillanatnyi politikai és pénzügyi (fiskális)

467 Valójában Velence felé - az itt tomboló pestisjárvány miatt - 1751 nyarán még karantén és vesztegzár zárta el a kereskedelmet. Ám a Kereskedelmi Főigazgatóság javasolta az Államkancelláriának, hogy a velencei forgalom kiesésének ellensúlyozására tárgyalásokat kell folytatni a pápai és nápolyi udvarral kereskedelmi koncessziók szerzése érdekében. Erre: OStA FHKA, Alter Kommerz, Kommerz Akten, Kt. 15.1751. év, Fase. 11.1166-1191. fol. Nicolas Hamilton gróf intendáns jelentése (Trieszt, 1751. április 26.) a kereskedelemre káros, Velence által felállított karanténról.

468 MNL OL N 54 1. cs., Lad. T. Fase. CCC. Ad No. 12. Pozsony, 1751. augusztus 22. „Benigna Resolutiones Caesarea Regiae ad viginti puncta postulatorum per dominos Status et Ordines Regni ulterius etiam demissi exhibita” (76-79. fok). Horváth Mihály összefoglaló művében a leiratot augusztus 23-ra datálja: Horváth 1878. 305-306.

469 Eckhart 1922.45.; Kosáry 1990. 78.; Ember 1989b. 663.

470 Komoróczy 1942. 51-52.