Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

6. A 19. századi magyar nemzeti divat emlékiratok és naplók tükrében - 6.2. "Óh de azok a régi posztók!"

illetve européer szakaszának szembeállításával.760 Lauka Gusztáv pedig Adorján Bódit761 bemutatva idegenszerű külsejét emelte ki, amely nem állt összhangban belső tulajdonságaival: „Ha már az arc se volt magyar, öltözéke után még vak­merőbb lett volna egy ősmagyar család ivadékára következtetni” - ugyanakkor szerinte „igaz és becsületes magyar lelkűiét” jellemezte. Az emlékezetben különösen könnyen ragad meg a szokatlan, a feltűnő, az átlagostól eltérő. Lauka Gusztáv különc vagy éppen átlagos ruházatuk, külsejük találó leírásával jellemezte barátait, ismerőseit az 1830-as, 40-es évek forduló­ján. Az Erdődön titkároskodó Tóth Lőrinc például kalapja által vési be magát Lauka emlékezetébe: „Magastetejü kalapja, bámulandó minaretként tűnt fel az uradalmisták putriformájú sapkái mellett.” Bajza József „nyírott bajszával, gon­dosan fésült szakállával és hajával [...] gondos, összhangzó és ízlésteljes öltözé­kével, egyike volt a feltűnőbb jelenségeknek”, Nagy Ignác „annyi csínnal és ele­ganciával öltözködött, hogy bármikor és hol történt megjelenésével azonnal fel kellett tűnnie.”762 Kuthy Lajos763 764 exkluzív eleganciája pedig visszatérő motívuma az 1840-es éveket bemutató memoároknak. 6.2 „Oh de azok a régi posztók!’™ A távoli múltban, az ifjúkorban viselt és látott öltözetek - ahogyan az az emlékek­kel gyakran megesik - sokszor pozitív értékekkel telítődnek. Az általam vizsgált emlékezők - függetlenül attól, hogy mikor voltak gyermekek vagy fiatalok, és melyik évtizedben írták meg emlékiratukat - rendre összehasonlították a régi jó szokásokat a jelenkori állapotokkal, a régiek egyszerűsége, ízlése, az anyagok tartóssága került szembe saját koruk luxusával, a pazarlással és ízléstelenséggel: „Akkoriban ismeretlen volt az a rongy-luxus, mely ma mindenütt feltűnően dí­760 Porzó 1972. 600. p. Ágai Adolf írása először a Pesti Hírlapban jelent meg 1907-ben. 761 Lauka Gusztáv (Vitka, 1818 - Nagybecskerek, 1902) író, költő, humorista, levéltámok. Vissza­emlékezése 1879-ben jelent meg először. Adorján Boldizsár (Gortva-Kisfalud, 1820 - Gortva- Kisfalud, 1867) költő, ügyvéd. Az 1840-es években Pesten élt, Petőfi barátja volt. Az 50-es évek elején törvényszéki ülnök Rimaszombatban. 762 Lauka é. n. 50. p. Tóth Lőrinc (Komárom, 1814 - Budapest, 1903) író, jogtudós. Bajza József (Szűcsi, 1804-Pest, 1858) költő, kritikus, szerkesztő, publicista. Nagy Ignác (Keszthely, 1810 - Pest, 1854) író, szerkesztő. 763 Kuthy Lajos (Érmihályfalva, 1813 - Nagyvárad, 1864) regény- és drámaíró. Kuthyról bőveb­ben lásd Völgyesi 2007. 764 Lauka é. n. 7. p. 240

Next

/
Oldalképek
Tartalom