Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
2. Nemzeti divat a reformkori pesti magyar nyelvű sajtóban - 2.7. Iparvédelem és divat -a Védegylet divatot teremt
„Még [=míg] divattá nem válik, dictiózgathatunk az egyleti gyűlésekben; ha csináltatunk is egy ily nemzeti dolmányt, ritkán kopik az rajtunk” - írta a honi kelméből készült nemzeti öltözetről a Merkur szerzője 1844 első felében.226 227 Vagyis szerinte a védegyleti eszme csak akkor válik valósággá, ha divat lesz belőle, elterjed, amihez a szerző az előkelő hölgyek és urak példamutatását tartotta fontosnak. A nemzeti öltözet a védegyleti mozgalom idején, a Magyarországon készült textíliákkal párhuzamosan, rövid időre a figyelem középpontjába került. 1844-től néhány éven keresztül a divatlapokban leggyakrabban előforduló szó kétségtelenül a „honi”: „legyen minden honi” — hangzott például az Életképek felszólítása az 1845. évi báli szezon kezdetén.228 A nemzeti divatot és a hazai ipart már korábban is népszerűsítették a divatlapok (csak egy példát kiragadva, 1841 -ben Kostyál Adám magyar szabású öltözékeihez eperjesi vásznat és magyar tollakat ajánlott a külföldiek helyett),229 1844-től azonban a honi portéka nemzeti üggyé vált, és innen már csak egy lépés volt a honi termékek és a nemzeti öltözet ügyének összekapcsolása. (Bár olyan megengedőbb hangokat is lehetett hallani, amelyek megelégedtek volna az egyikkel: a hazai kelmék vásárlásával,230 vagy a magyaros szabással is.231) A divatlapok a báli szezonban megteltek az olyan 2.7 Iparvédelem és divat - a Védegylet divatot teremt226 226 A Védegylet gr. Batthyányi Kázmér elnökletével alakult 1844-ben a hazai ipar védelmére. Alapszabályát igazgatója, Kossuth Lajos dolgozta ki. Tagjai kötelezték magukat, hogy (amennyiben lehetséges) hat éven keresztül csak hazai árut vásárolnak. Hivatalosan 1848-ig működött, de a mozgalom már ennél korábban elhalt. Kevés konkrét gazdasági eredményt hozott, de nagy szerepe volt a reformmozgalom egységesülésében és párttá szervezésében. Bővebben lásd Szabolcsi 1989; Cser 1996; Kosáry 1942, 2002. 227 Besze János: Kereskedelmi életképek III. Merkur, 1844. 1. 221-222. p. 221. p. Besze János (Szendrő, 1811 - Arad, 1892) politikus, ügyvéd. 1848-ban képviselő volt. Mint az esztergomi nemzetőrök őrnagya egy ideig Komárom alatt szolgált. 1848. decembertől 1849. februárig a borsodi és hevesi népfelkelés szervezője. Részt vett a debreceni országgyűlésen, és a népgyűlésekre rendszeresen elkísérte Kossuthot. A szabadságharc leverése után, közel egyévi bujdosás után elfogták és halálra, majd kegyelemből tízévi várfogságra ítélték. Ebből hét évet töltött le. 1861-ben újra Esztergom képviselője, eleinte a Határozati Párthoz tartozott, majd 1865-ben Deák Ferenc pártjához csatlakozott. 1869-ben a pénzügyi törvényszék elnöke volt. 228 Életképek, 1845. január 18. 97. p. Egy korabeli bécsi vicc szerint azért nem indult meg időben a jégzajlás a Dunán, mert a nyugat felől érkező jég nem honi. Pesti Divatlap, 1845. március 30. 410. p. 229 Honművész, 1841. június 27. 408. p. 230 S—: Kedves Rózám! Életképek, 1844.1. 1. füzet 60-62. p. 231 Pesti magyar divat. Pesti Divatlap, 1844. november 17. 112. p. 81
