Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
2. Nemzeti divat a reformkori pesti magyar nyelvű sajtóban - 2.4. A nemzeti öltözet (lehetséges) forrásai
nemzetek tagjainak külső megjelenését. Mindebből az is következik a szerző számára, hogy a „müveit ízlés által idomíttatott” nemzeti öltöny, bár kifejezi az önálló nemzeti jelleget, és különbözik a párizsi divattól, mégsem áll ellentétben az általános ízléssel és az európai divattal, nem alábbvaló annál, hanem egyenrangú: „nem látom megsértve a jó ízlést és műveltséget, ha Páris utcáin frakkban, Pest utcáiban pedig zrínyiben hemzseg a sokaság.”130 Az önálló nemzeti öltözet (és mellette Ney szerint a törvény, az ősi szokások, a nyelv is) a nemzet önálló létének kifejezője, ugyanakkor annak egyik feltétele is; kifejezi a nemzet tagjainak összetartozását és egyben más nemzetektől való elkülönülését. Ezért tartotta fontosnak, hogy „azon legyünk, hogy megszüntessük a nemzeti elágzásokat minden tekintetben, s munkáljuk a nemzet összeolvasztását még öltözetben is!”131 A divatlapok oldalain, az öltözködés, de a nemzeti kultúra és a társasélet (valamint az iparvédelem kapcsán a nemzeti gazdaság) egyéb elemeinek kontextusában is, egy olyan pozitív, a nemzet (elsősorban múltbéli, illetve a jövőben várható) nagyságára, tekintélyére építő, a nemzeti büszkeség növelését elősegítő nemzetkép kialakításának lehetünk tanúi, amely „befelé” a nemzeti közösséget erősíti, a közösséghez tartozókat magához láncolja; amely megakadályozza, hogy a közösség tagjai - úgy, ahogy a 18. században - elforduljanak tőle. Mindehhez olyan „nemzeti” alternatívák felmutatására volt szükség, amelyek megakadályozták, hogy a magyarok engedjenek az „idegen” (idegen nyelv, külföldi folyóiratok, idegen divat stb.) csábításának. Egyúttal „kifelé” pedig újabb csatlakozók, illetve legalábbis rokonszenvezők toborzását segíti. E célok eléréséhez pedig minden eszközre, egyáltalán nem utolsósorban az olyan könnyen észlelhető és érthető külsőségekre is szükség volt, mint amilyen az öltözködés. 2.4 A nemzeti öltözet (lehetséges) forrásai 2.4.1 A népviselet A „nemzeti leltár”132 elemei különböző forrásokból származhattak. Egyes európai országokban, ahol a korszakban szintén felmerült a nemzeti öltözet megterem130 Honderű, 1845. március 13. 203. p. 131 Honderű, 1845. március 13. 203. p. 132 Löfgren kifejezése. Löfgren 1989. 54
