Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
2. Nemzeti divat a reformkori pesti magyar nyelvű sajtóban - 2.2. A nemzeti öltözet, nemzeti divat
kellemeit kitünteti”,40 a női termetet bájossá, az arcot széppé teszi.41 A részleteket illetően azonban már megoszlottak a vélemények, a szerzők különbözőképpen ítéltek meg egyes ruhadarabokat, eltérő véleményt képviseltek a nemzeti öltözet funkcióját (például lehet-e belőle mindennapi öltözet, vagy meg kell maradnia díszöltözetnek), illetve terjesztésének szükségességét és módját illetően. A nemzeti öltözet divattá válása, elterjedése a külföldtől való elszakadást, a nemzet önállóságát jelentené,42 a külföldiek pedig azonnal, „már külsőnkből is” tudnák, „miként mi egy keletről ide vándorlott saját jellemű nemzetnek testileg lelkileg derék, önállású tagjai vagyunk”.43 „Én azt hiszem, ha a honunkban lakó idegenajkúak lábai megmagyarosodnak, ez lesz az első lépés, mely őket nemzeti nyelvünk megtanulására vezetendi.”44 Vahot Imre vélekedett így a nemzeti táncról, de megállapítása a nemzeti öltözetre is vonatkoztatható: a nemzeti öltözet nem végcél, hanem egy lépés a magyarosodás felé vezető úton. „Adja isten, hogy miután honleányi kötelesség szerint a nemzetiség küljeleit már magatokra vevétek, miután így a magyarság országában bekeresztelkedtetek, azon magasabb meggyőződés szent lelke is minél előbb megszálljon benneteket, mely büszkeséget költsön fel kebletekben: szívvel lélekkel magyarok lenni.”45 A magyarosodás pedig a nemzet egységének, végső soron a nemzet kialakulásának feltétele: „Ily utakon válhatik majd testté a nemzeti egység, egybeolvadás nagyszerű igéje, ily utakon leend egy test egy lélek a szétdarabolt magyar nemzetből”46 - fogalmazta meg Vahot Imre épp 1848-ban, miért is fontos - a nemzetiesedés más elemei mellett — a nemzeti öltőzet általánossá válása. Hogy képet alkothassunk a nemzeti öltözet népszerűségének változásáról, érdemes megvizsgálni, mit írtak a lapok a „nemzetiessége” miatt általában dicsért jogászbálokon megjelentek öltözetéről. Ezt az eseményt a pesti jog40 Mi újság Budán. Életképek, 1844. I. 39-40. p. 41 Vas Andor: Divatkép és divatlap. Életképek, 1845. 10. sz. [293]-297. p., 295. p. Vas Andor Kelmenfy László (családi neve: Hazucha Ferenc, Nagyvárad, 1815-1851) egyik írói álneve. Mérnök, író, 1843-tól az országos építészeti hivatal alkalmazottja. 1849-ben a honvédelmi bizottmánnyal a hivatalos közlöny segédszerkesztőjeként Debrecenbe ment. Nevét 1848-ban változtatta Kelmenfyre. 42 Szeberényi Lajos cikke. Életképek, 1844. 39^10. p. 43 Pesti Divatlap, 1844. télelő végén 195. p. 44 V[ahot] I[mre]: Magyar tánci próbavigalom. Regélő Pesti Divatlap, 1842. január 8. [ 17]—18. p. 17. p. 45 Nárcziss: Táncvigalom Pesten. Életképek, 1845. január 18. 97-98. p. 98. p. 46 Vahot Imre: Újévi szózat koronás nemzetiségünk ügyében. Pesti Divatlap, 1848. január 1. 1-5. p. 4. p. 22
