Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
4. Nemzeti divat a pesti magyar nyelvű sajtóban az 1850-es, 60-as években - 4.10. A "nép"
egy debreceni népviselet mintájára, de ezüstből és ezüst szalagokkal készült főkötőről számolt be, amelyet egy grófnő viselt báli fejdíszként.634 Nehéz elképzelni, milyen lehetett az a divattudósító által feltűnően szépnek talált, fekete csipkéből, fehér selyemmel készített szűr, amelyet elöl ráadásul ezüst mentekötő díszített635 — ennek a ruhadarabnak inkább a szabása, mintsem anyaga és díszítése emlékeztethetett a paraszti ruhadarabra. A korszakban a nemzeti divatban átmenetileg meghonosodó, a divattudósítók által rendre a népnek tulajdonított ruhadarabok636 egyrészt nem valódi paraszti eredetű öltözetek voltak, másrészt pedig a falusi élethez kapcsolódó romantikus, idilli képzeteket testesítették meg. így például a kerek női kalapok a „falun sok mezei virággal egy szép pásztorleányra az idilli életből” emlékeztetnek; „formájuk egészen azon kisded kanász- és juhászkalapok után készült, melyeket a bakonyi és tiszaháti legénység oly hetykén, oly negédesen tud fejére vetni”637 - a Bajza Lenke által megjelenített kép azt mutatja be, hogy a városi hölgy miként képzelte el a vidéki életet és a paraszti öltözködést. A Nefelejts a vasárnapi, ünnepi viselet bemutatását indítványozta egy a Nemzeti Múzeumban rendezendő népviseleti kiállítás keretében - ezeket és nem a hétköznapi öltözetet tartotta megörökítésre méltónak, mivel a nép ilyenkor ölti föl legtisztább és legcifrább ruháját.638 Egyes népi eredetű öltözetek ízlésességében, illendőségében eltért az egyes divattudósítók véleménye: a reformkorhoz hasonlóan ekkor is a póriasság vádja merült fel ezekkel szemben. A korszak legkedveltebb paraszti ruhadarabja a szűr volt, amely azonban nem váltott ki osztatlan lelkesedést körükben. Bajza Lenke szűrpárti volt, szerinte a magyaros és eredeti jelleget a cifra kivarrás (virágok, főként tulipán) biztosíthatja.639 Vele szemben a Családi Kör inkább a sötét 634 Divattudósítás. Családi Kör, 1861. február 3. 80. p. 635 Heckenast-Bajza Lenke: Eredeti divatjelentés. Nővilág, 1860. június 3. 362. p. 636 Például jász főkötő, gyöngyösi és kun mente - ezek a nemesi öltözködésből „leszivárgó” ruhadarabok voltak, a Jászkun Kerület lakói pedig a rendi korszakban különleges jogállást élveztek; a csáti bot; a cifraszűr változatai; erdélyi forma után készített pruszlikok, amelyek bemutatójuk szerint „a leginkább hasonlítanak a paraszt legénység azon mellényéhez, melynek alapszínű posztója a sok számtalan gombtól alig látszik”. Bajza Lenke: Eredeti divatjelentés. Nővilág, 1860. május 6. 297-298. p. 297. p. 637 Bajza Lenke: Eredeti divatjelentés. Nővilág, 1860. május 6. 297-298. p. 298. p. 638 Egy indítvány népviseletek kiállítása ügyében. Nefelejts, 1861. június 9. 129-130. p. A szerző néppel, népviselettel kapcsolatos attitűdjét fogalmazásmódja is jellemzi: a képeket a földbirtokosok készíttetnék „termet- arc-, öltözékre feltűnőbb népeiből”; a munkát a lelkészekkel lehetne egyeztetni, akik „a leveendő példányokat legjobban meg tudnák válogatni.” 639 Heckenast-Bajza Lenke: Eredeti divatjelentés. Nővilág, 1860. április 29. 284-285. p. 200
