Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
4. Nemzeti divat a pesti magyar nyelvű sajtóban az 1850-es, 60-as években - 4.10. A "nép"
4.10 A „nép" „Az éktelen juhászbotok, melyek a magyar divat kiegészítőiül tartattak, - nyomtalanul eltűntek, a fokos azonban még mindig megtartja régi helyét. ”623 (Ismeretlen szerző: A divatról) A divatlapok a nemzeti divat kapcsán leginkább a paloták lakóiról beszéltek. Azonban a korszakban a legtöbbször népként emlegetett, a parasztsággal azonosítható társadalmi csoport is megjelent ebben a kontextusban: a népnek nincs szüksége a nemzeti divatra, hiszen a korabeli felfogás szerint ők őrizték meg leghívebben a nemzet ősi hagyományait, ezen belül keleties öltözetének sajátosságait, ugyanis a nép „nemigen majmolja az idegent”.624 Éppen ezért a „népi” az „ősivel” is összekapcsolódott, és ez azt is jelentette, hogy a nemzeti öltözet forráshiányos múltját, a honfoglalás korának, illetve az Árpád-komák a viseletét megismerni kívánó kutatónak célszerű volt saját korának népviseletét tanulmányoznia.625 Ugyanakkor az, hogy ami „népi”, az egyben „nemzeti” is, hogy ez a két fogalom nem áll szemben egymással az öltözködés területén sem, nem volt egyértelmű, legalábbis erre utal például Arany János Zichy Antalnak a Koszorú ban megjelent cikkéhez fűzött megjegyzése. Zichy szerint a „nemzeti magyar ruha”, cifrasága és kényelmetlensége miatt, inkább uraknak való, olyanoknak, akik nem dolgoznak, Arany viszont ezt azzal cáfolta, hogy „népünk, a legdolgozóbb osztály, mindig magyar ruhákban jár”,626 tehát úgy tűnik, hogy „nemzeti magyar ruhán”, illetve „magyar ruhán” nem ugyanazt értették: Zichy a nemesi, történeti magyar öltözetet, Arany pedig általában a magyar ruhát, ideértve a paraszti viseletét is. Hasonlóan nyitott volt a kérdés, hogy a „népi” képviseli-e a „nemzetit”. Erre példa az 1856. évi párizsi gazdászati kiállítás, amelyre Magyarország kanászokat 623 A divatról. Napkelet, 1861. augusztus 26. 559. p. 624 Divattudósítás. Családi Kör, 1862. április 20. 256. p. 625 Akadt ellenvélemény is: „tagadom, hogy az alsóbb néposztály tartotta volna föl a nemzeti öltözetet [...] e tény a középosztály érdeme, melynek szelleme is olyan volt, módja is volt hozzá.” Dr. Oroszhegyi Józsa: A magyar öltözék ügyében. Hölgyfutár, 1860. március 24. 293. p. 626 Z[ichy] A[ntal]: Társadalmunkról. Koszorú, 1864. 16. sz.; Arany János szerkesztői megjegyzése. Koszorú, 1864. 16. sz. 379. p. Zichy Antal (Zala, 1823 - Budapest, 1898) jogász, ország- gyűlési követ. Részt vett a kiegyezés előkészítésében, Deák-párti képviselő, majd főrendiházi tag lett. Széchenyi életrajzírója és naplóinak kiadója. 198
