Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
4. Nemzeti divat a pesti magyar nyelvű sajtóban az 1850-es, 60-as években - 4.9. A nemzeti öltözet szerepe
A nemzeti öltözetnek tulajdonított elvontabb funkciók, a nemzeti jelleg és egység megteremtése és kifejezése, a nemzeti reprezentáció, illetve a nemzetet szegényí- tő és a nemzeti egységet veszélyeztető fényűzés megszüntetése az aktuálpolitikai- nál mindvégig hangsúlyosabban jelentkeztek az elemzett szövegekben (természetesen ezzel nem állítom azt, hogy a nemzeti egység, önállóság hangsúlyozásának igénye független lett volna Magyarország politikai helyzetétől, az 1849-ben és a Bach-rendszer alatt elszenvedett egyéni és nemzeti sérelmektől). A divatlapok írásaiban a nemzeti öltözet a nemzeti egyéniség fő sajátosságainak egyikeként jelenik meg, éppúgy, ahogy a reformkorban, sőt még korábban, a 18. század végén is: „nyelv, ruha és zene nélkül nemzet nem is létezhet, ha elhanyagoltatik, romba dől az egész!”;606 607 ismertetőjel, „hogy még nem sodortattunk a cosmopolitismus sodró hullámainak örvényébe”.608 A nemzeti öltözet egyben „őseinktől reánk hagyott örökség, drága ereklye, melyet tiszteletben tartani szent kötelességünk”.609 Apróság, külsőség, a lapok szerzői azonban folytonosan emlékeztettek rá, hogy a nemzeti öltözetnek többletjelentése van („nálunk a nemzeti viselet több, mint puszta divat”)610, nem kizárólag egy ruhadarab a többi közt, hanem a „nemzetiséghez”, vagyis a nemzethez vezető lépcsőfokok egyike. Sőt, volt, aki nem is külsőségnek tartotta, hanem úgy vélte, a lényeget fejezi ki: „A lélek ruházata - egy irányban halad a testével; vetegeti le a nemzeti öltönydarabokat; szedegeti fel a ritka angol szöveteket, melyből a lélek egész meztelenségében kitűnik.”611 Az áprilisi törvényekkel, majd 1849 után az osztrák kormányzat egyes intézkedéseivel a rendi korszakban érvényesülő társadalmi korlátok eltűntek, de ezeket a jogi változásokat nem követte gyors társadalmi átalakulás. A rendi nemzetfelfogás meggyökeresedett, a nemzet nemesi nemzetként való értelmezése tovább élt, a társadalom eggyé olvadása csak lassan indult meg.612 A nemzeti divat diskurzusában ez a probléma hangsúlyosan szerepelt. A nemzeti öltözet a kor divatsajtójának értelmezésében a nemzet közös, szent ügye, amely azt a célt szolgálja, hogy a nemzetet megosztó törésvonalakat, rang- és vagyonbéli, felekezeti 4.9.2 ...vagy „nagy mérvű nemzeti erőnyilatkozás”?606 606 A magyar ruha és tánc. Divatcsarnok, 1860. január 24. 25-26. p. 25. p. 607 Fáy István: Tőlem is egy szó, a sok szóra. Vasárnapi Újság. 1859. március 20. 165. p. 608 Divattár. Divatcsarnok, 1860. február 28. 72. p. 609 Divattudósítás. Családi Kör, 1862. július 20. 464. p. 610 Divattudósítás. Családi Kör, 1862. 207-208. p. 208. p. 611 K. Aladár: Pipereasztal. Gombostű, 1862. június 7. 1447. p. 612 Deák 2000. 290. p. 194
