Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

4. Nemzeti divat a pesti magyar nyelvű sajtóban az 1850-es, 60-as években - 4.6. Őseink öltözete és a jelenkori ízlés

37. kép. Legújabb magyar és külföldi divat Alter és Kiss divatcsarnokából a Családi Kör divatképén 1864-ből. Balról jobbra: Széchenyi tavaszi felöltő, Erzsébet ujjas, Angelika külföldi felöltő, tavaszi felöltő, Zrínyi felöltő Bánk bán kucsmával, Melinda felöltő, Andrássy felöltő, beduin.

Családi Kör, 1866

„Kozmopolitizálják a festői magyar viseletét”531 - bírálta a Divatcsarnok szerzője a nemzeti öltözetnek a párizsi divathoz való túlzott alkalmazkodását. 1861 őszén a változtatást egyébként nem ellenző Nefelejts a magyar divat túlzott átalakítását kárhoztatta, amit kényelemnek álcázott közönnyel magyarázott.532 Egy másik szerző úgy látta, „általában a mai viseletre nem találunk nevet, magyarnak mondják, de több benne a francia és a német.”533 A párizsi és a pesti divatképek egyre jobban hasonlítottak egymásra, a magyar jelleget sokszor csak egy-egy stilizált, jelzésszerű díszítés, vagy éppen „vállra aggatott mente” biztosította, ahogyan az

531 Rózsaági Antal: Társaséleti szemle. Divatcsarnok, 1861. július 23. 240. p.

532 Gyermeköltözékek. Nefelejts, 1861. szeptember 1. 263. p.

533 A Divat, 1866. január 15. 16. p.

172