Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

4. Nemzeti divat a pesti magyar nyelvű sajtóban az 1850-es, 60-as években - 4.5. A nemzeti divat: emlékezés

26. kép. Legújabb nemzeti divatkép. A baloldali nőalakon Gizella bitda látható.

Nővilág, 1861

például Honderű-mente is, amely nevével bizonyára nem a reformkori divatlapra, hanem annak névadójára, Széchenyire utal, aki Pest-Buda nevét változtatta volna Honderűre. A ruhadarabok elnevezésére egyébként a korszak szereplői és politikai eseményei is hatottak. így született meg az Andrássy-felöltő vagy az országgyűlési köpeny, illetve mente (1865), a Hollósy-mente, amelyhez hasonlót először Hollósi Kornélia operaénekesnő készíttetett, vagy a már említett Irma- mente, amely báró Orczy Irmáról kapta a nevét, aki gyakori szereplője volt az 1860-as évek divattudósításainak, és azzal vívta ki hírnevét, hogy már a nemzeti divat kezdete előtt is magyar mentét viselt.

A felsorolt férfi és női ruhadarabokat a divatlapok leírták, olykor képeket is közöltek róluk, és divattudósításaikban is szerepeltették azokat, mint a pesti társasági eseményeken vagy éppen az utcán látott öltözeteket. Mint az elnevezésekből is látszik, valamennyien leginkább a dolmánynak és a mentének a változatai voltak. A Lorándfy-mente például a leírás szerint atilla alakú, de annál bővebb

154