Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
3. Kostyál Ádám és Klasszy Vencel: a német és a magyar szabók vitája a reformkori Pesten - 3.2. Céhek egymás ellen
tek működését azóta is német-magyar ellentét jellemzi.370 A szakirodalom nem nemzetiségi ellentétre, hanem gyakorlati, szakmai okokra vezeti vissza a céhek különválását, egyszerűen a német, illetve magyar öltözet különbsége miatt vált szükségessé a két mesterség elkülönülése.371 A német szabók 1824-ben megújították kiváltságlevelüket, a magyar szabócéh azonban nem372 - nem tudni, miért nem tettek eleget a Helytartótanács 1813- ban kelt rendeletének, talán a kis létszámú céh anyagi helyzete nem tette lehetővé a drága privilégium kiváltását, esetleg nem tudtak volna megélni kizárólag magyar ruhák varrásából. A Kostyál-ügyben a pesti német szabók fel is használták ezt az érvet a magyar céh ellen, a Helytartótanács pedig azzal indokolta egyik végzését, hogy Pesten a magyar szabók nem alkotnak a németektől elkülönült testületet, ezért mindkét céh tagjai olyan ruhát készíthetnek, amilyet jónak látnak. A mulasztás jelentőségére és lehetséges következményeire mutat rá egy budai rác szabó személye körül kibontakozó vita is a 19. század első feléből, amely során a budai német szabók kiderítették: a rác céh nem újította meg kiváltságlevelét, ezért valójában nem is létezik. A Helytartótanács kötelezte a rácokat, hogy csatlakozzanak a német szabókhoz, máskülönben kontárként kezelik őket.373 A német és a magyar szabócéh 1830-as évekbeli konkurenciaharcának megértéséhez fontos adalékul szolgál a szabóiparban működő kézművesek létszáma. Az iparoslétszám megállapításához forrásul kínálkozó összeírások, iparos-címjegyzékek azonban meglehetősen pontatlanok. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kézműiparokban tevékenykedők összlétszáma jóval meghaladta a céhes iparosok számát, és a főváros ellátásában nem kizárólag a helyben dolgozó iparosok vettek részt; pusztán a város céhes iparosainak számbavételével nem alkothatunk teljes képet az egyes szakmákban jelen levő konkurencia méretéről. Közismert, hogy a céhes ipar nem piaci alapokon működött, nem feltétlenül alkalmazkodott a megrendelők igényeinek változásához, a ruházati ipar - és különösen az egyre korlátozottabb méretű, speciális fogyasztói csoport érdeklődésére számot tartó magyar szabó ipar — potenciális fogyasztóinak aránya pedig nem feltétlenül növekedett arányosan Pest lélekszámának 19. századi felduzzadásával. A német és a magyar szabók (céhtagok) létszáma, illetve a létszám növekedése 370 Szokolay 1846. 20. p. 371 Kosa 1937. 217; Ugyanakkor tisztán nemzetiségi alapú szétválásra is volt példa: 1745-ben a magyar seborvosok, 1768-ban a német lakatosok alakítottak külön céhet, és ezekben az esetekben nemigen lehet szakmai okokra hivatkozni. Budapest története III. 103-104. p. 372 Dóka 1979. 81. p. 373 Kiss é. n. 53-54. p. 116
