Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
III. Jog és társadalom
ezt illető ismeretek nemigen haladták meg a mendemondák szintjét.603 A magyar közvélemény figyelmét igazán csak az osztrák kormányzat 1870-es évek végén hozott, nagy feltűnést keltő ellenintézkedései, és az osztrák hatóságok retorziói irányították a Királyhágón túli migrációs válásokra, amelyek a Monarchia Lajtán túli állampolgárai szaporodó erdélyi kalandjainak kívánták elejét venni.604 Addig azonban, amíg a magyar királyi törvényszékek viszonylag nagyvonalúan kezelték az eléjük kerülő házassági ügyeket, vagyis az 1880-as évek elején bekövetkező felsőbírósági „reformig”, az egyes elszórtan előforduló esetek nem terebélyesedtek mozgalommá. A fordulatot az 1880-as években több, egymáshoz közvetlenül nem kapcsolódó mozzanat segítette elő. A legfontosabb a válás kérdésében a „legliberálisabbnak” számító erdélyi felekezet, a szűkebb értelemben vett Magyarországon 1848 előtt jogilag nem létező, pontosabban nem recipiált unitárius egyház intézményesülése volt. 1881 tavaszán, Budapesten megalakult az első Királyhágón inneni unitárius anyaegyházközség, saját lelkésszel és anyakönyvezési joggal. A lipótvárosi Koháry utcában, 1890 őszére felépült a Pecz Samu tervei alapján készült unitárius templom is.605 A budapesti gyülekezet, amely tulajdonképpen az egész országra kiterjedt, egyházi közigazgatási szempontból közvetlenül a Kolozs- Doboka-körhöz, a hívek házassági ügyei pedig a Kolozsváron működő alpapi törvényszékhez tartoztak, így az erdélyi válópereskedés minden áttérésre kapható fővárosi, sőt magyarországi házas számára kézzelfogható közelségbe került. A másik fontos mozzanat az unitárius egyházi bíróság magyarországi illetékességét az 1880-as évek derekán ért - a többször említett restriktiv kurzussal összefüggő - felsőbírósági támadás elhárítása volt. Miután egy 1882 elején kez603 Jókai Mór egyik 1862-ben írott regényében homályosan utal az erdélyi válás lehetőségére: „Béla Fertőy Szerafin válópere miatt utazik egész Erdélyig, ahol, mint mondják, könnyebben megy az elválás.” JÓKAI Mór: Politikai divatok. Budapest, 1979. 406. p. 604 Az osztrák „erdélyi házasságokról” bővebben: NAGY, Sándor: Indivisibiliter ac inseparabiliter? Österreichische Scheidungen in Klausenburg (1868-1895). Otto Wagners „Siebenbürger Ehe”. Studien zur Wiener Geschichte. Jahrbuch des Vereins für Geschichte der Stadt Wien Band 69- 71. (2013-2015). Wien, 2018. 75-157. p. 605 JAKAB Elek: Emlékirat a budapesti unitárius templom felszentelési ünnepélyére 1890. okt. 26. Budapest, 1890. Újabban: SZANISZLÓ József: A Budapesti Unitárius Egyházközség története a jegyzőkönyvek tükrében. Budapest, 2010. 9-85. p. A templomot tervező Petz Samu nem sokkal később maga is Kolozsváron vált el. EUEGyLt FT jkv. 13/1892. A templomépítéshez a telket az a gróf Batthyány Ilona (a kivégzett miniszterelnök leánya) biztosította, aki nem sokkal korábban unitárius hitre térve vált el első férjétől, gróf Keglevich Bélától és ment hozzá Beniczky Gáborhoz: EUEGyLt FT jkv. 61/1879. 372