Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

ezt illető ismeretek nemigen haladták meg a mendemondák szintjét.603 A magyar közvélemény figyelmét igazán csak az osztrák kormányzat 1870-es évek végén hozott, nagy feltűnést keltő ellenintézkedései, és az osztrák hatóságok retorziói irányították a Királyhágón túli migrációs válásokra, amelyek a Monarchia Lajtán túli állampolgárai szaporodó erdélyi kalandjainak kívánták elejét venni.604 Addig azonban, amíg a magyar királyi törvényszékek viszonylag nagyvonalúan kezelték az eléjük kerülő házassági ügyeket, vagyis az 1880-as évek elején bekövetkező felsőbírósági „reformig”, az egyes elszórtan előforduló esetek nem terebélyesed­tek mozgalommá. A fordulatot az 1880-as években több, egymáshoz közvetlenül nem kapcsoló­dó mozzanat segítette elő. A legfontosabb a válás kérdésében a „legliberálisabb­­nak” számító erdélyi felekezet, a szűkebb értelemben vett Magyarországon 1848 előtt jogilag nem létező, pontosabban nem recipiált unitárius egyház intézménye­sülése volt. 1881 tavaszán, Budapesten megalakult az első Királyhágón inneni unitárius anyaegyházközség, saját lelkésszel és anyakönyvezési joggal. A lipót­városi Koháry utcában, 1890 őszére felépült a Pecz Samu tervei alapján készült unitárius templom is.605 A budapesti gyülekezet, amely tulajdonképpen az egész országra kiterjedt, egyházi közigazgatási szempontból közvetlenül a Kolozs- Doboka-körhöz, a hívek házassági ügyei pedig a Kolozsváron működő alpapi törvényszékhez tartoztak, így az erdélyi válópereskedés minden áttérésre kapható fővárosi, sőt magyarországi házas számára kézzelfogható közelségbe került. A másik fontos mozzanat az unitárius egyházi bíróság magyarországi illeté­kességét az 1880-as évek derekán ért - a többször említett restriktiv kurzussal összefüggő - felsőbírósági támadás elhárítása volt. Miután egy 1882 elején kez­603 Jókai Mór egyik 1862-ben írott regényében homályosan utal az erdélyi válás lehetőségére: „Béla Fertőy Szerafin válópere miatt utazik egész Erdélyig, ahol, mint mondják, könnyebben megy az elválás.” JÓKAI Mór: Politikai divatok. Budapest, 1979. 406. p. 604 Az osztrák „erdélyi házasságokról” bővebben: NAGY, Sándor: Indivisibiliter ac inseparabiliter? Österreichische Scheidungen in Klausenburg (1868-1895). Otto Wagners „Siebenbürger Ehe”. Studien zur Wiener Geschichte. Jahrbuch des Vereins für Geschichte der Stadt Wien Band 69- 71. (2013-2015). Wien, 2018. 75-157. p. 605 JAKAB Elek: Emlékirat a budapesti unitárius templom felszentelési ünnepélyére 1890. okt. 26. Budapest, 1890. Újabban: SZANISZLÓ József: A Budapesti Unitárius Egyházközség történe­te a jegyzőkönyvek tükrében. Budapest, 2010. 9-85. p. A templomot tervező Petz Samu nem sokkal később maga is Kolozsváron vált el. EUEGyLt FT jkv. 13/1892. A templomépítéshez a telket az a gróf Batthyány Ilona (a kivégzett miniszterelnök leánya) biztosította, aki nem sokkal korábban unitárius hitre térve vált el első férjétől, gróf Keglevich Bélától és ment hozzá Beniczky Gáborhoz: EUEGyLt FT jkv. 61/1879. 372

Next

/
Oldalképek
Tartalom