Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

I. A válás mint "társadalmi tény"?

bármikor korábban. Ellenben a házasságnak, mint intézménynek kevésbé van hatalma az emberek élete felett, mint egykoron volt. Az többé már nem a szexualitás szabályozásának, az eltérő gazdasági és politikai jogok kiosztásának, a nemek közötti viszony elrendezésének, avagy a családtagok közötti jogok és kötelezettségek, beleértve a reprodukciót és az eltartottakról való gondoskodást, megszervezésének fő mechanizmusa.” - írja Stephanie Coontz amerikai családtörténész, aki a válások számának növekedését a romantikus szerelem ideálja, illetve az azt valóra váltani igyekvő partnerházasság felemelkedéséhez köti.113

A partnerházasság alapjait megalapozó elképzelés, egészen pontosan az az elv, hogy a házasságnak mindkét fél szabad beleegyezésén kell alapulnia, a nyugati világban nem volt új, hiszen azt az egyház évszázadok óta a házasságkötés elengedhetetlen feltételének tekintette. Ám a konszenzus szükségessége sokáig nem jelentett egyenlőséget vagy kölcsönös vonzalmat, csupán a pogány szokásokat és erkölcsöket, illetőleg a szülők vagy a rokonság által gyakorolt nyílt kényszert kiiktatni hivatott egyházjogi kategóriát.114 A történészek szerint az egyéni preferenciák és az érzelmek csak a 18. századtól kezdtek felülkerekedni az „érdekeket” szem előtt tartó családi házasságkötési stratégiákon. Edward Shorter a 18. század végétől lejátszódó „szexuális forradalomban” látja a folyamat kezdetét, amelyet a házasság előtti nemi élet intenzívebbé válásának bizonyítékával, a törvénytelen születések számának a szülői felügyelet és a közösségi kontroll alól kiszabaduló alsó néprétegek ifjúsága körében tapasztalt növekedésével igyekszik alátámasztani.115 Mondani sem kell, hogy a szexualitás az érzelmek intenzitásának igencsak bizonytalan mutatója, s a törvénytelen születések számának növekedéséből milyen kockázatos az emóciók erősödésére következtetni. E tekintetben, írásos

113 A „szerelmi” és az „érdekházasság” (love-match, erotic, sensual v. arranged marriage), a „patriarchális” és a „partnerházasság” (patriarchal v. egalitarian, conjugal, companionate marriage) - talán érzékelhető, hogy maga a fogalomhasználat is bizonytalan - történeti irodalmának áttekintésére itt nincs mód, ezért csupán néhány, kifejezetten házassági konfliktusokhoz, váláshoz kapcsolódó munkát idézünk: COONTZ, Stephanie: The Origins of Modem Divorce. Family Process 2007/1. 15. p. A patriarchális és a partnerházasság eszményének hatásvizsgálata házastársi konfliktusokon keresztül: HAMMERTON, A. James: Cruelty and Companionship. Conflict in nineteenth-century married life. London-New York, 1992. A téma amerikai szakirodaimát idézi és kommentálja: BASCH, 1999: 212-214. p.

114 Vö. DUBY, Georges: A lovag, a nő és a pap. A házasság a középkori Franciaországban. Budapest, 1987. 31-68. p.

115 SHORTER, Edward: Illegitimacy, Sexual Revolution, and Social Change in Modem Europe. The Journal of Interdisciplinary History 1971/2. Til-212, p.; SHORTER, Edward: The Making of the Modem Family. New York, 1975. 79-119., 227-234. p.

80