Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
Képjegyzék
Magyar Statisztikai Évkönyv. IV. évfolyam: 1896 [1895-1896]. Budapest, 1897. 51., 57, 446-M47. p. Magyar Statisztikai Évkönyv. V. évfolyam: 1897. Budapest, 1898. 29., 34., 376- 377. p. Magyar Statisztikai Évkönyv. VI. évfolyam: 1898. Budapest, 1899. 21., 25., 345- 346. p. Magyar Statisztikai Évkönyv. VII. évfolyam: 1899. Budapest, 1900. 21., 25., 394-395. p. Magyar Statisztikai Évkönyv. VIII. évfolyam: 1900. Budapest, 1901. 23., 28., 409-410. p. Csak az 1902-től kiadott kötetek közöltek, 1899-ig visszanyúlóan részletes válási statisztikákat. Ezeket önálló blokkban, a jogszolgáltatási statisztika keretében jelentették meg. A válási statisztikai részben rendszeresen a következő megoszlásokat találjuk. 1. Megmaradt a házassági perek ügyforgalmi statisztikája, de nem tartalmazott többé területi (ítélőtáblái) megoszlást. 2. Ez utóbbit az érvénytelenítésben, bontásban és elválasztásban érintett házasfelek utolsó együttlakása szerinti törvényhatósági megoszlás helyettesítette. 3. A házassági perek típusainál (beleértve összevontan az elutasított kereseteket is) külön-külön feltüntették, hogy melyik fél volt a kereset benyújtója; hogy az egyes bírósági fokokon hány év telt el a keresettől az ítélet meghozataláig; valamint, hogy hány esetben tértek el egymástól a különböző fokon hozott ítéletek. 4. Közölték az érvénytelenné nyilvánított, felbontott, vagy elválasztással végződő, továbbá az elutasított keresetek által érintett házasságok időtartamát. 5. Továbbá azt is, hogy a házasságokból született-e vagy sem, s ha igen, akkor mennyi gyerek, illetőleg hány esetben csak fiú, csak leány, vagy mindkét nembeli. 6. Feltüntették a jogerős ítélet alapjául szolgáló törvényhelyeket (válóokokat). 7. Külön részben szerepelt a vétkessé nyilvánításokra, a gyermekelhelyezésekre és a gyermektartásdíjak kiszabására és azok mértékére, valamint a megítélt nőtartásdíjakra és azok mértékére vonatkozó statisztika. 8. A korabeli foglalkozási statisztika kategóriáiba sorolták be és ily módon adták közre a férjek foglalkozási megoszlását. 9. Nemenként külön anyanyelvi statisztika készült (az adatokat innentől kezdve egyébként már nem bontották pertípusonként). 10. A férj és a feleség anyanyelvét egymással összevetve is publikálták. 11. Nemenként közölték a vallási hovatartozást; 12. valamint a férj és a feleség vallását egymással is összevetették. 12. A pereskedőket Magyar Statisztikai Évkönyv. III. évfolyam: 1895 [1894-1895]. Budapest, 1896. 52. p. 479
