Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

Czéh Anna 22 éves volt, ami nagyjából a „normális” házasságkötési életkornak felelt meg. Nincs ugyan szilárd bizonyítékunk, de felvethető, hogy az evangélikus férfi azért tette meg családi állapotát elvált helyett özvegynek, hogy ezzel kímélje katolikus menyasszonya érzékenységét.673 És végül vannak esetek, amikor találgatni sem tudunk, miért szerepel az elvált fél özvegyként. A zsidó Trebitscher Róza 1894 végén kölcsönös beleegyezéssel vált el férjétől, Gelb Adolf szabótól. Az biztos, hogy a nőnek a felbontott frigy volt az első házassága, Gelbbel hajadonként esküdött meg, csak a férfi volt özvegy. Ennek ellenére, amikor nem egészen egy év múlva Sohr Ármin kereskedelmi utazóval házasodott újra, családi állapotát özvegyként írták be az esketési anyakönyvbe. Elvált férje a válás idején már kétségtelenül idős volt, s egyébként nemsokára tényleg meghalt, de az esküvő idején még életben volt. A sors fintora, hogy Trebitscher Róza 1910-ben mégis első férje nevén, özvegy Gelb Adolfnéként távozott az élők sorából. Valószínűleg Sohr Ármintól is elvált.674

Az elváltak nemcsak özvegynek adhatták ki magukat, családi állapotukat más módon is reprezentálhatták. Az 1911 nyarán Leránt Géza házmestertől elvált, 1914 tavaszán italmérési jövedéki kihágás miatt őrizetbe vett Szarka Margit a büntetőtörvényszéki fogház írnokának „férjes” családi állapotot diktált be, és „Lénárdt Gézáné” nevet adott meg. A háztartásbeli nő vadházasságát fedezhette ily módon, mivel a kiállított fogolytörzskönyv szerint ekkor már 3 gyereke volt, miközben a válóperben még csak egyetlen gyerekről kellett intézkedni (aki ráadásul az apához került). A nő egyébként jogtalanul viselte volt férje nevét, mivel a válást az ő vétkessége nyomán mondták ki, s a vétkes nő nem tarthatta volna meg férjezett nevét. Igaz, erre hamarosan nem is volt szüksége többé, mivel élettársa, Szauer Lajos gáz- és villanyszerelősegéd 1914 őszén feleségül vette.675

673 A Czéh e. Grisza válóper: BFL VI1.2.C. 1913. V. 34. A házasságkötés: BFL XXXIII. 1.a. Újpest ház. akv. 133/1902. A férj újraházasodása 1914. március 22-én: uo. Budapest V. kerület ház. akv. 153/1914. A hivatkozott adásvétel: BFL VII.222.a. Jakab Géza közjegyző okiratai 116/1916.

674 A válást 1894. december 4-én hagyta jóvá a Kúria: BFLVII.2.C. 1892. V. 163. Az 1895. november 17-i újraházasodás: BFL XXXIII. 1.a. Budapest VII. kerület ház. akv. 197/1895. Sohr Ármin válópere: BFLVI1.2.C. 1892. V. 167. Az exférj, Gelb Adolf 1897. május 30-án, 71 évesen hunyt el: BFL XXXIII.l.a. Budapest VII. kerület hal. akv. 935/1897. Trebitscher Róza halála 1910. február 15-én: BFL XXXIII.l.a. Budapest VI. kerület hal. akv. 240/1910.

675 A Leránt c. Szarka válóper: BFL VII.2.c. 1908. V. 826. Az 1914. március 20-án kiállított fogolytörzskönyv: BFL VII.102.a. 782/1914. Szarka Margit házasságkötése 1914. november 22-én: BFL XXXIII.l.a. Budapest X. kerület ház. akv. 394/1914.

420