Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

az informális kapcsolat informális befejeződése után - ismeretlen időpontban - Gerhauser Albert középiskolai tanárral kötött házasságot. Állítólag mellette sem tartott ki mindvégig, 1950 nyarán bekövetkezett haláláig, de a házassági kötelék bírói felbontására már nem került sor.660

A két női sors kontrasztja mindenkit meggyőzhet arról, hogy nem egészen egy évszázad leforgása alatt mennyire radikálisan változtak meg, épültek le a válás és az újraházasodás intézményes, ezzel együtt társadalmi korlátái. Perczel Ida és József Jolán oldalán az évek-évtizedek során egyaránt több férfi tűnt fel és el, de egzisztenciájuk biztosításának, tehetségük kibontakoztatásának, vágyaik kiélésének teljesen más feltételeket szabott a regnáló házassági jogrend, illetőleg az azt érvényesítő, afelett őrködő hatóságok. Perczel Ida a jelek szerint első házassága bilincsébe verve élte le életét, kedvesei közül csak Andrásy Gyula vállalta vele a tartós kapcsolatot. Az elvált nő és vadházastársa rejtőzködésre és alakoskodásra kényszerült. József Jolán ezzel szemben - némi túlzással — tetszése szerint váltogathatta meg partnereit, s ennek megfelelően bontatta fel házasságait és kötött újakat. A válóper puszta formalitás volt. Válásai ráadásul szociálisan sem tették számkivetetté, s noha nem volt saját vagyona, nem taszították nyomorba sem.

A két történet ugyanakkor arra is rámutathat, hogy milyen fontos szerepet játszott az újraházasodás lehetősége a korai elváltak életében. Kétségtelenül számos elvált férfi és nő akadt, aki lelkiismerete, hitbéli meggyőződése, anyagi helyzete, életkora, vagy éppen keserves tapasztalatai miatt nem tudott vagy akart

660 József Jolán házasságairól és válásairól: SZABOLCSI, 2005: 61., 72-73., 94., 115-125., 143— 144., 170—171., 400—401., 776. p. SZABOLCSI Miklós: József Attila élete és pályája. „Kemény a menny” 1927-1930. Kész a leltár 1930-1937. Budapest, 2005. 15-18., 71., 179. p. Újabban: VALACH1 Anna: József Jolán, az édes mostoha. Egy önérvényesítő nő a XX. század első felében. 2005. 30-221. p. - Házassági anyakönyvek: BFL XXXIII. 1.a. Budapest IX. kerület ház. akv. 992/1914. (Pászti); Budapest VI. kerület ház. akv. 1341/1919. (Makai I.); Budapest VI. kerület ház. akv. 1442/1928. (Makai II.); Budapest III. kerület ház. akv. 580/1928. (Makai III.); Budapest VII. kerület ház. akv. 2005/1930. (Bányai). József Etelka és Sztranyovszky Ernő házasságkötése 1929. július 29-én: Budapest VI. 912/1929. Etelka és Makai házassága: Budapest V. kerület 922/1931. - A Pászti c. József, 1917. december 13-án indított perenkívüli eljárás, majd az 1918. január 22-én kezdett válóper: BFLVII.2.C. főlajstromkönyv 39240/1917., 30605/1918. Makai c. Lippe 1928. május 15-i kérelem bírói felhívás kiadása iránt, illetve május 26-án indított válóper: uo. főlajstromkönyv 37236., ill. 37854/1928. bejegyzés. A József c. Makai válóperből, amely eredetileg 44514/1928. számon futott, csak az ítélet maradt fenn az újra összeházasodott pár későbbi válóperében: uo. 47658/1930. József Etel c. Sztranyovszky válóper: uo. 37128/1931. József c. Bányai válóper: BFL VII.l 8.c. Budapesti Királyi Ügyészség házassági bontóperes iratai 41040/1939. József Jolán hagyatéki ügye szerint a nő örököse férje, Gerhauser Albert lett, vagyis törvényesen nem váltak el egymástól: BFLXXV.151.b. Selmeczy István közjegyző hagyatéki ügyei 270/1950.

411